A vásárhelyi állatorvos válaszol – mindent a kinti és benti macskatartásról

Kinti, benti, kijárós, vagy csupán nappal beengedett? – számtalan verziója ismert a macskatartásnak, de mielőtt befogadunk egy állatot, a fajtája és a temperamentuma megismerése mellett azt is érdemes mérlegelnünk, hogy kinti, benti, esetleg köztes életteret szeretnénk-e, illetve tudunk nekik biztosítani. A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk keretében, ezen a héten a kinti és benti macskatartásról lesz szó, a kérdésekre pedig Dr. Horváth Zoltán, a Kékkereszt Állatorvosi Rendelő állatorvosa válaszol.

Kezdjük a lakásban tartott cicákkal. Mire érdemes velük kapcsolatban odafigyelni?

A kiscicák általában nagyon szeretnek láb alatt lenni, ezért az első fontos dolog, hogy miután hazavittük őket, figyeljünk arra, hogy ne lépjünk rájuk, ne csukjuk oda őket. Tapasztalatból mondom, ugyanis ebből is adódhatnak súlyos balesetek.

Szinte minden évben előfordul, hogy kiesik a macska az emeletről vagy az erkélyről, tehát amennyiben emeletes házban, panelban lakunk célszerű egy erősebb szúnyoghálót, sűrű szövésű macskahálót feszíteni az erkély korlátjára, hogy még az alatt se tudjon átbújni a cicánk. A macskáknak nagyon jó az egyensúly érzékük, azonban még velük is előfordul, hogy elfogja őket a vadászösztön és lecsúsznak, kiesnek a korlátnál, ezért jobb a megelőzés.

Fontos még, hogy odafigyeljünk a cicák karmainak a rendben tartására és megfelelő koptatására. A macskáknak ugyanis – főleg fiatal korukban – nagyon gyorsan nő a karmuk és beleakadhat a bútorokba vagy a szőnyegbe is. Nagy a sérülésveszély tehát, így érdemes beszerezni egy kaparófát. Amennyiben se a kaparófa, se a macska által kiválasztott kedvenc antik bútorunk kaparása nem válik be a karmok rendben tartására, akkor célszerű időnként állatorvoshoz vinni őket, hogy szakszerűen rendbe tegyék nekik.

Vannak olyan lakásban tartott dísznövények, mint például a pálmafélék, a fikusz vagy a liliomfélék, amelyek mérgező hatásúak lehetnek cicáinkra nézve, ezért fontos hogy megelőzzük a bajt és utánanézzünk, mely növényeket nem ajánlatos a lakásban vagy az udvaron tartani. A cicák szeretik megkóstolni a növényeket és egy mérgezés nagyon komoly problémákkal, szélsőséges esetben halállal is végződhet sajnos.

Mi a helyzet az élősködőkkel?

A lakásban tartott macskáknál akármilyen furcsa is, ugyanolyan fontos a rendszeres féregtelenítés és a külső élősködők elleni védelem, mint a szabadban tartott társaiknál. Adott esetben még a cipőtalpunkon, ruhánkon is hazavihetünk bolhapetét, amelyre ha nem figyelünk oda, könnyen elszaporodhatnak háziállataink bundájában. Megelőzés céljából elsősorban a nyakörveket és az úgynevezett spot-on készítményeket szoktuk javasolni.

A nyakörveket illetően érdemes a jobb minőségű termékeket megvásárolni, amelyek megfelelő szakadó szilárdsággal rendelkeznek és egy bizonyos joule hatására elszakadnak.

Ez főleg a kijárós macskáknál lényeges, ugyanis ha felakadnak egy ágra vagy a kerítésre, akkor a vergődés és szabadulási szándék hatására elszakad a nyakörv és megmenekül a macska. Egy lakásban kisebb a veszélyforrása annak, hogy felakadjanak. Egy bolhanyakörv akár hónapokig is megoldást nyújthat a védekezésre, hátulütője azonban, ha a macskát simogatjuk, óhatatlanul mi is érintkezünk a nyakörvvel, aminek nem mindenki örül.

A spot-on készítmények a testfelületen eloszlódva szívódnak a bőrbe és a nyakörvvel ellentétben több helyre koncentrálódva fejtik ki hatásukat. Valamennyi ilyen készítmény szabad forgalmazásban van, azonban érdemes inkább állatorvosnál, állatpatikákban beszerezni.

Mit tehetünk, ha vedlik a cicánk?

Mivel egész évben temperált hőmérsékletben vannak, általában elhúzódik náluk a vedlés. Míg a természetben élő állatoknál két fő szezonja a szőrhullatásnak, addig a lakásban tartott macskáknál gyakorlatilag egész évben előfordulhat a vedlés. A legjobb, amit tehetünk, hogy segítünk nekik megszabadulni az elhalt szőrtől: ezt különböző fésűk, gumis simogató kesztyűk és egyéb erre kifejlesztett eszközök segítségével tehetjük meg, a lényeg, hogy a cicánk és a saját érdekünkben is rendszeresen tegyük.

Hogyan biztosíthatunk aktív életmódot egy lakásban tartott cicának?

A cicák, mint tudjuk éjszakai állatok, a 24 órából 18-20 órát simán végigalszanak és csak a maradék 5-6 óra az aktív. Ekkor viszont nagyon jól elszórakoztatják magukat, előszeretettel rohangálnak például fel-alá a lakásban, de eljátszanak akár egy parafa dugóval vagy papírgalacsinnal is. A gazdi is sokat tehet a játék érdekében, vannak nagyon jó filléres macskajátékok, nem kell drága dolgokra gondolni.

És ha már itt tartunk, mennyire igénylik a macskák az emberi társaságot?

Egyede válogatja, ez általában a macska fajtájától is függ. Vannak eleve barátságosabb és morcosabb fajták. A sziámi cicák például zordabbak tudnak lenni az emberekkel, inkább csak a gazdival kapcsolódnak, de köztük is vannak természetesen kedvesebbek, egyéntől függ teljesen.

Nagyon fontos, hogy a macskáknál sem szabad hagyni, hogy teljesen a fejünkre nőjenek, viselkedésünkkel, hanghordozásunkkal minimálisan tudjuk őket szabályozni, azonban fontos észben tartani, hogy nagyon önállóak és akaratosak, gyakorlatilag saját elgondolásuk van az egész világról, igazi személyiségek egytől-egyig.

Miért fontos az ivartalanítás?

Lakásban tartott macskáknál feltétlenül szükséges az ivartalanítás. A kandúr macskák például elkezdenek jelölni, ami nagyon kellemetlen lehet, hiszen akár a bútorokba is beivódhat a szaguk. Általában ivarérett korban, féléves kortól szoktam javasolni az ivartalanítást, a kandúroknál ez egy egyszerű rutinműtét.

A nőstény macskák akár kéthetente is bagzódhatnak, ilyenkor hasra fekve, a feneküket emelgetve vernyognak, ami szintén nagyon kellemetlen tud lenni a gazdák számára. Azt javasoljuk, hogy a macska nemétől függetlenül mindenképp az ivartalanítás mellett döntsenek a gazdák.

Igaz, hogy meghosszabbodhat az ivartalanított macskák élettartama?

Valamelyest igen, olyan értelemben, hogy egy ivartalanított nőstény macskánál például csökken az egyes daganatos megbetegedések esélye. Figyelni kell azonban arra, hogy a nőstényeknél az ivartalanítást követően könnyen megnövekedhet a testsúly. Erre nyilván a gazdának kell odafigyelni, kaphatóak kifejezetten erre a célra kifejlesztett macskatápok, amivel szépen kordában tartható a testsúly.

A kandúroknál, mivel az ivartalanítást követően a tesztoszteronszint a minimálisra csökken, megnőhet a húgykő kialakulásának veszélye. Ez a veszély csökkenthető, illetve megelőzhető különböző speciális vizeletsavanyító gyógyszerkészítményekkel, amik csökkentik a vizelet PH értékét és lecsökkentik a húgykő kialakulásának esélyét. Összességében tehát igaz, kimutatottan megnő az ivartalanított állatok élettartalma.

A macskák táplálkozását illetően többféle szemlélet is van, mi a legjobb a számukra. Van, aki alutasakos ételeket, konzervet, van, aki száraz tápot vagy van, aki nyers kosztot ad cicájának. Ezek közül melyik a leginkább ajánlott?

Szinte mindegy, hogy mit adunk nekik, az első és a legfontosabb a minőség.

A szaftos macskatápnak talán két hátrányát látom, az egyik a tartósítószer, mert a legtöbb konzervben van, a másik pedig a rágás hiányában kialakuló fogkő. A nedves tápot fogyasztó macskáknál hamarabb képződik fogkő, mint a száraz tápot kapó társaiknál, ugyanis utóbbiak kényszerítve vannak a rágásra. Nyilván megint más egy idős, foghíjas vagy teljesen foghiányos macska táplálása, arra vannak speciális készítmények, de ha egy macskának jó és ép a fogazata, akkor inkább a száraz tápot szoktam javasolni.

Nyers etetésnél a rendszeres féreghajtásra és a rost pótlására hívnám fel a figyelmet. A nyers húsban nagyon sok hasznos táplálékanyag van, azonban hiányzik belőle a rost, amire viszont szüksége van a macskánknak.

Egy ragadozó állat, adott esetben egy macskaféle a zsákmányolás során a hasüreg feltárásával és a belső szervek elfogyasztásával kezdi meg a zsákmányállat felfalását. Ennek az a magyarázata, hogy a rost anyagok előemésztett formában a növényevő állat beleiben találhatók meg.
Biztosan mindenki látott már olyat, amikor az állatok, a kutyák és a macskák füvet legelnek, aztán pedig kihányják azt. Nos, azért hányják ki, mert ebben a formában nem tudják megemészteni a növényi rostokat, holott szükségük lenne rá.

A macskatáp gyártók előemésztett formában dolgozzák fel a táplálékot, fajra megfelelő arányban és százalékban, így a nedves és száraz tápokban megtalálhatók a szükséges rostok, míg nyers etetésnél nekünk kell ezeket a rostokat pótolni. Nagyon sokféle kiegészítő táplálékot lehet kapni.

A legtöbb kérdés és válasz vonatkozik a kint tartott cicákra is, ám mégis megkérdezem, mire érdemes odafigyelni egy udvaron tartott macskánál?

A gazdájától függ, ki hogy tartja, de azok a macskák, akik a természethez is szoktatva vannak kettős életet élnek. A kijárós macskáknál a lakásban előforduló problémákon kívül a kinti mérgező növényekre, a kullancs, a bolha és a rühesség kérdésére kell még odafigyelni.

A kullancsról és bolháról már volt szó egy előző cikkben, azonban kóborlásaik során a macskák összefuthatnak más kóbor macskákkal, egerekkel és patkányokkal, utóbbiakra előszeretettel vadásznak, és akiktől bizony összeszedhetik a rühatkákat is.

Létezik egy úgynevezett macskakarmolási betegség, amely más macskákkal való verekedés során alakulhat ki: ilyenkor általában egymás fejét pofozzák és a másik macska farok tájékát célozzák meg. Ez egy kényes terület, nagyon csúnyán be tud gyulladni és akár tályog is keletkezhet.
A farok sérült macskák nem mindig, sőt nagyon sok esetben nem gyógyulnak meg kezelés nélkül, ezért ha verekedés nyomait észleljük rajtuk, célszerű egyből állatorvoshoz vinni őket, ahol a kollégák szakszerűen le fogják kezelni a területet.

A macskák vadászterülete egyébként 1-2 négyzetkilométer, sokan nem is sejtik, hogy ilyen messzire el tudnak kóborolni, tehát tényleg körültekintőnek kell lenni.

Kapcsolódó

A vásárhelyi állatorvos válaszol – kutya meleg, avagy ezekre figyeljünk kánikula idején

Hasznos tippek kánikula idejére! Dr. Horváth Zoltán, a Kék Kereszt Állatorvosi Rendelő állatorvosa elárulja, hogyan védhetjük meg négylábú kedvenceinket az őrületes forróságtól.