Ismét nagy hangsúlyt kap a vidéki Magyarország megerősítése
Folytatódik hazánk falvainak a megerősítése, a Magyar Falu Program a jelzett igények alapján folyamatosan bővül, így a 2019-es 150 milliárdhoz képest tavaly már 200, idén pedig 250 milliárd forintot meghaladó forrás áll rendelkezésre a vidéki életminőség javítására – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Gyopáros Alpár. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszámolt a Magyar Falu Program, a falusi csok sikeréről és a tavaly indult Falusi Civil Alapról is.
Mikor indult és mit lehet tudni a Magyar Falu Programról?
A Magyar Falu Programot 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök úr hirdette meg. Még abban az évben országjárásra indultunk, eddig közel háromszáz helyszínen mintegy tízezer emberrel találkoztunk országszerte, az egyeztetés azóta is folyamatos velük. Közmeghallgatás keretein belül egyeztettünk a falvakban élőkkel, kikértük a véleményüket, javaslataikat, de emellett nagyon sok érdekvédelmi szervezettel is tárgyaltunk, példaként említhetem a Magyar Faluszövetséget vagy a Polgárőrök Országos Szövetségét.
Számos megbeszélést folytattunk a települések és az egyházközségek vezetőivel, plébánosokkal, lelkészekkel, civil szervezetek tagjaival is. Szeptemberre állt össze az alapkoncepciónk, 2019 januárjában pedig meghirdettük az első pályázatokat, amelyek mindegyike sikerrel zárult. Az elnyert támogatási összegeknek köszönhetően szinte minden településen megvalósult egy-egy régi álom. Megújult például a helyi óvoda épülete vagy éppen az udvara, a faluház, a legfontosabb útszakaszok a faluban, valamint az orvosi rendelő eszközparkja és bútorzata is modernizálódott, az önkormányzatok beszereztek falubuszokat és a közterület karbantartásához szükséges kommunális eszközöket.
Közben folytattuk az országjárást, beszélgettünk helyben élő, családalapítás, otthonteremtés előtt álló fiatalokkal. A legnagyobb problémának ugyanis azt láttuk, hogy a kistelepülések elöregszenek, elfogynak a falvakból az emberek. Ennek a folyamatnak a visszafordítását határoztuk meg a program egyik fő célkitűzéseként, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a falvakban élő fiatalság számára mik lennének azok a tényezők, amelyek miatt a helyben maradás mellett döntenének, és a városi lét helyett inkább a szülőfalujukban telepednének le.
A vidék fiatalságának milyen kérései voltak?
Nagyon különböző dolgokat említettek, például a lakhatás minősége, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy színvonala, valamint a helyi munkalehetőségek is szóba kerültek fő szempontként. Ekkor már láttuk, hogy a kistelepülések népességmegtartó erejének erősítéséhez egy nagyon szerteágazó cselekvési tervre van szükség.
Elindítottuk ezért a Magyar Falu Program keretében a falusi csokot, amellyel a kormány immáron 21 ezer család letelepedését segítette elő falusi környezetben, több mint 110 milliárd forintból a falusi útalapot, amelynek köszönhetően most már ott tartunk, hogy 2019-től 2021 végéig 3000 kilométeren tudtuk javítani a mellékúthálózatot, a jövő évi költségvetés forrásai pedig hasonló nagyságrendű folytatást tesznek lehetővé. Közben nyitottunk a piaci szféra felé is, és idén meghirdettük a falusi kisboltok megmentését célzó támogatási rendszert, valamint a falusi mikrovállalkozásokat segítő pályázat is elindult.
A helyi életminőséget javító alprogram keretében az elmúlt két évben több mint tizenkétezer nyertes pályázatot tudtunk támogatni több mint 130 milliárd forint összeggel, amelynek mára kézzelfogható eredményei vannak, a helyi közszolgáltatások minősége jelentősen javult. Csak hogy egy példát említsek, összesen 1800 településen fejlesztettük az alapegészségügyi ellátást több mint 13 milliárd forint értékben. Ez részben épületrekonstrukció, beltéri felújítás, eszközvásárlás, részben pedig orvosi szolgálati lakások fejlesztése, megépítése.
Milyen út vezetett odáig, hogy a falvak ilyen mértékű hátrányba kerültek a városokkal szemben?
Ez egy több évtizedes probléma, az erőszakos téeszesítésig vezethető vissza. Sajnos ki kell mondani, hogy a kommunista rezsim tudatosan büntette a vidéket az ott élő istenhívő emberek hagyományosan konzervatív világnézete és értékrendje miatt. A kommunista korszakban a vidéki földműves embereket beterelték a gyárakba, emiatt is kezdett el fogyni a falvak népe. A rendszerváltozás után a nagyipar elhalt, az agrárium versenyhátrányba került, kiesett egy generáció.
A másik nagy példa a 2002 és 2010 közötti időszak, amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tudatos falu- és vidékromboló politizálást folytattak Magyarországon. Tízesével szüntettek meg vasúti szárnyvonalakat, elhanyagolták a kistelepüléseket összekötő mellékúthálózatot, adósságcsapdába kergették az önkormányzatokat, százszámra zártak be kisboltok, falusi posták és oktatási intézmények, ami következtében elnéptelenedtek a falvak, kiürültek az óvodák és iskolák.
Kijelenthető, hogy a 2002 és 2010 közötti időszakban tudatosan büntették a vidéket az akkori baloldali kormányok. 2018-ra azt láttuk, hogyha nem avatkozunk be sürgősen a falvak életébe, akkor pár évtizeden belül lesz olyan település, ami teljesen kihal. Szükség volt tehát egy olyan összetett programra, amely segítségével a falvakba újra életet tudtunk lehelni és újra vonzóvá tudtuk tenni azokat a fiatalság számára. Most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez sikerült, hiszen – csak összehasonlításképpen – míg a Gyurcsány–Bajnai-érában 381 településen szűnt meg az oktatás, addig az elmúlt három évben csak a Magyar Falu Program keretében több mint 2000 óvodai, közel 260 iskolai fejlesztést támogattunk, valamint százával bővültek a bölcsődei férőhelyek.
A településvezetők visszajelzései alapján most már nem az jelenti a problémát, hogy nincs elég gyerek, akivel feltölthetnék a férőhelyeket, hanem épp ellenkezőleg, sok helyen intézménybővítésre van szükség. A két éve bevezetett falusi csok például nagyon sok család érdeklődését keltette fel, amelynek hatására a népességcsökkenés a legtöbb kistelepülésen megállt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 1000 olyan településen indult növekedésnek a lakosságszám, ahol korábban tartós csökkenés volt a jellemző.
Van olyan település is, ahol jórészt a Magyar Falu Program támogatásainak köszönhetően az elmúlt két évben annyi volt a beköltöző, hogy a lakosság száma mára meghaladja az ötezres lélekszámot. Az elmúlt két év adatai megmutatták, hogy a költözést tervezők felfedezték maguknak a falvakat. A kistelepüléseket a jó közbiztonság mellett vonzóvá teszi a természetközeliség, a friss levegő, a folyamatosan javuló közszolgáltatások, ráadásul a nagyvárosi árak töredékéért lehet saját lakást vagy házat vásárolni.
Mik a kormány tervei a jövőre nézve?
A kormány az elmúlt három évben több mint 600 milliárd forintot fordított a Magyar Falu Programra, a 2022-es költségvetésben pedig szintén nagy hangsúlyt kap a vidéki Magyarország megerősítése. A munka folytatódik, a Magyar Falu Program a jelzett igények alapján folyamatosan bővül, a jövő évi keret pedig várhatóan tovább növekszik. Az idei évben 14 pályázati kiírást hirdettünk meg, többségében kistelepülési önkormányzatoknak, kisebb részben egyházközségeknek és civil szervezeteknek.
A 14 pályázatra közel 70 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. Az első három felhívás esetében már eredményt is hirdettünk. Az önkormányzati tulajdonban és fenntartásban lévő utcák, hidak, kerékpárutak építésére, fejlesztésére kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázaton 860 önkormányzat nyert. Ezzel együtt három év alatt már több mint 42 milliárd forintot fordítottunk utcák építésére, felújítására a Magyar Falu Program keretében.
A másik két pályázatban egyházi közösségi terek fejlesztésére, valamint eszközbeszerzésre és működési költségekre igényelhettek támogatást az egyházközségek, itt a rendelkezésre álló 3 milliárd forint keretösszegből 319 nyertest tudtunk hirdetni. A többi kiírásunk esetében is igaz, hogy a kedvezményezettek gyors döntésekre számíthatnak, így jó eséllyel még a nyár folyamán hozzájuthatnak az igényelt forrásokhoz és elkezdhetik elképzeléseik megvalósítását.
Bővítették a falu- és tanyagondnoki szolgálatot, ez mit takar pontosan?
A falu és tanyagondnoki szolgálatok – amelyek egyébként hungarikumok – működésüket tekintve rendkívül fontos szerepet töltenek be egy falu életében, a többi között segítséget nyújtanak az intézményi hiányosságok áthidalásában. Például egy nagyon pici település esetében, ami nem tud önállóan fenntartani óvodát, ott a gyerekeket átviszik a szomszéd település intézményébe, vagy a betegeket szállítják a járásközponti járóbeteg-intézetbe, de részt vesznek a szociális étkeztetésben és a közösségi élet működtetésében is. Volt, ahol a lakosságot segítették az oltópontokra való eljutásban.
Az elmúlt két évben ötszáznyolcvan tanyagondnoki és falugondnoki szolgálatot segítettünk kisbuszbeszerzéssel, nagyon sokan éppen amiatt indították el a szolgálatot, mert hallottak erről a lehetőségről. A kormány tevékenységük elismeréseképpen az elmúlt időszakban többször is emelte a falu- és tanyagondnoki szolgálatok támogatását, illetve bővült a pályázatban érintettek köre is. A korábbi 600 helyett már az 1000 lélekszám alatti települések is foglalkoztathatnak falugondnokokat. A szolgálat normatív támogatása évek óta folyamatosan nő, a korábbi alig 2,5 millió forintról 2021-re több mint 4,5 millió forintra emelkedett.
Hogy viselte a falvak népe a pandémiás időszakot?
A vidéki élet újraindulása szempontjából a magyar emberek együttműködtek a kormánnyal, betartották a járványügyi előírásokat, nem hittek a baloldali rémhírterjesztéseknek. Meg is lett a lakosság együttműködésének az eredménye, az átoltottság tekintetében hazánk éllovas az Európai Unióban, aminek köszönhetően ma Magyarországon megtelhet a Puskás Aréna, a falvakban meg lehet szervezni az elmaradt falunapokat és búcsúkat.
Tavaly volt az első olyan lehetőség, hogy vidéki civil szervezetek is pályázhattak anyagi forrásokra. Milyen tapasztalatokról lehet beszámolni? Ezek a szervezetek tevékenységükkel esetleg hozzájárulhatnak a közösségi élet újraindulásához is?
Valóban, 2020-ban első alkalommal hirdettünk pályázatot a Magyar Falu Program keretében a falvakban működő, a helyi közösségek életében aktív szerepet vállaló civil szervezetek támogatására. Négyféle tevékenységre lehetett pályázni: ingatlanberuházásra, például klubhelyiségek létrehozására, gépjárművásárlásra, rendezvények megvalósítására, lebonyolítására, valamint a működéshez szükséges eszközök beszerzésére. A rendelkezésre álló ötmilliárd forint keretösszegből tavaly közel 1600 civil szervezetet tudtunk támogatni.
A programok esetében sajnos a koronavírus-járvány közbeszólt, azonban a nyertes civil szervezeteknek segítséget nyújtottunk abban, hogy a pandémia miatt elmaradt programokat idén év végig megrendezhetik. Idén év végéig tehát nagyon sok vidéki rendezvény lesz, amit ebből a forrásból tudnak megszervezni. Ezek az események újra közelebb hozzák egymáshoz a helyben élőket, és ezáltal segítenek a koronavírus-járvány lelki hatásainak a feldolgozásában is. A pályázati kiírás egyébként a tavalyi évben annyira sikeres volt, hogy hasonló feltételekkel idén is meghirdettük a Falusi Civil Alapot.
Forrás: Magyar Hírlap, fotó: MTI
