Petíció a hazai agráriumért!

Május végén felfüggesztették a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokat Brüsszelben. Sok millió ember megélhetése, Európa élelmiszerbiztonsága a tét. A petíció a www.agrarpeticio.hu internetes oldalon érhető el.

Az Európai Parlament baloldali többsége a gazdák számára teljesíthetetlen követelményeket akar meghatározni, melyek jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak is, hiszen előnyt biztosítanak az Unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek. Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei elnöke is közzétette közösségi oldalán a felhívást, és a részletekről kérdeztük.

Említetted, hogy teljesíthetetlen feltételeket akar szabni az Európai Unió baloldali többsége  az uniós gazdákra. Melyek lennének ezek?

Ezt a kérdésre két részre kéne osztani először is. Van a Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, amely jelentős problémákat okozhat az uniós és a hazai agráriumban. Dél-Amerikából, mondjuk Braziliából ismeretlen állati termékek érkezhetnek be az országba. Ezek főleg génmódosított szójával lehetnek etetve, olyan helyeken lehetnek ők tartva, amelyek az európai országokban nem megengedett. Azt mindannyian tudjuk, hogy az EU-n belül Magyarország nagyon kemény élelmiszerlánc és élelmiszeripari szabályokkal rendelkezik. Nagyon sok olyan jogi szabály és korlát van a mezőgazdaságban, az állattartásban, az élelmiszeriparban, ami arra kötelezi az embereket, hogy egészséges, tiszta eredetű élelmiszerrel lássák el a társadalmat. Ezzel a szabadkereskedelmi egyezménnyel, amit ránk akarnak erőltetni, ilyen tekintetben meg fogják bontani. Miközben egy makói gazdálkodó arra fog törekedni, hogy tiszta, egészséges, a lehető legkevesebb vegyszerrel rendelkező zöldséget tegyen le egy makói család asztalára, addig ez nincs garantálva a tengeren túlról érkező termékek esetében.

A másik vita, hogy a Közös Agrárpolitika következő periódusában, ami 2023-tól fog kezdődni, abban milyen feltételeket szabnak meg az agráriumból élőknek, és az agráriumban dolgozóknak. Egyébként minden egyes agrárminiszter a nemtetszését mutatta ki az Európai Parlament baloldali részének, hogy nem tekintik őket partnernek. Ilyen tekintetben semmibe veszik javaslatukat. Mi azt gondoljuk, hogy a helyzet éles, és a tét nagy. Ha példaként kell szolgálnom, akkora azt mondom, abba is bele akarnak szólni, hogy mennyi vegyszert szabad ilyen tekintetben használni, amivel semmi gond nincs, csak a gazdák nézőpontját is figyelembe kell venni. Az a javaslat érkezett, hogy tagállami szinten a termőterületek tíz százalékának meg kéne, hogy szűnjön. Nem akarok részletekbe belemenni, de a lényeg, hogy a gazdálkodási feltételeket akarják jelentős részben korlátozni. Szerintem emiatt fel kell emelni a hangunkat.

Miért lenne jó ez az Uniónak egyébként?

Van egy olyan brüsszeli bürokrácia, akik az európai unióban gazdálkodókra, mint egy rosszra tekint. Azt gondolják, környezetszennyező módon műveljük területinket, pazaroljuk a vizet, sanyargassuk jószágainkat és egyébként akár mű hússal is lehetne táplálkozni. Mi ezt ilyen tekintetben kikérjük magunkat. Mi, gazdálkodók már több száz, vagy akár több ezer éve a természettel együtt élve, azt nem kizsákmányolva, nem kiszipolyozva, hanem azt ilyen tekintetben folyamatosan táplálva próbáljuk, a természettel együtt harcolva gazdálkodunk. A gazda ilyen tekintetben is mindig az összefogásra volt késztetve.

Mennyi aláírás szükséges?

Minél több. Minél több embernek kell ilyen tekintetben ezt fontosnak tartania. Nem csak azoknak, akik az agráriumban dolgoznak, hanem tényleg mindenkit érint a dolog. Az is nagyon fontos, hogy milyen élelmiszer kerül a boltok polcaira. Milyen élelmiszereket tegyünk saját családunk asztalára, és ha kimegyünk a piacra, akkor jó, tiszta és biztos eredetű élelmiszereket tudjunk vásárolni. Szerintünk ez nagyon fontos.

Milyen módon lehet ezt érvényre juttatni?

Azt gondolom, hogy ma Magyarországnak egy vidéktámogató kormánya van. Vannak agrárügyi képviseletek is, mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), akik az aláírásokkal a hónuk alatt kellő erőt tudnak képviselni a követkető döntéshozatalban.