Űrfelvételek elemzésével segítik a növénytermesztést Mezőhegyesen
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói űrfelvételek elemzésével segítik a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén folyó növénytermesztést – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint Magyarországon elsőként az SZTE kutatói vizsgálják meg azokat a felvételeket, amelyeket a Német Légi- és Űrtávérzékelési Központ (DLR – Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) DESIS nevű hiperspektrális, azaz a felszínborítást vizsgáló képalkotó berendezése készít. Magyarország területéről a DESIS még nem készített felvételt, így a kutatás ebben a tekintetben egyedülálló.
A felvételek a Ménesbirtok csaknem 400 négyzetkilométeres területéről készülnek, a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett berendezés szenzoraival május elsejétől egészen október végéig minden áthaladáskor készít felvételeket. A kapott adatokat az SZTE Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriumának kutatói elemzik. A projekt kiváló lehetőséget kínál a termesztett növények megfigyelésére, különböző fejlődési szakaszaikban.
A Ménesbirtok területén az országban az egyik legmagasabb a napsütéses órák száma, így a hathónapos kutatási időszakban több terrabyte adat feldolgozását végzik el a kutatók geoinformatikai, távérzékelési képfeldolgozó, elemző rendszerek segítségével. A képalkotó technológiának köszönhetően 30-szor 30 méteres térbeli felbontásban lehet elemezni digitális képfeldolgozási módszerekkel a területet.
A választott hathónapos időszakban, különösen a tavaszi vetésű napraforgó, szója és a legnagyobb területen termesztett hibridkukorica megfigyelésére lesz lehetőség a vetés előtti talajelőkészítéstől kezdve a vetésen át egészen a betakarításig. A projektben a kutatócsoport tagjai elsősorban a talajadottságok, a csapadék, az öntözés, a tápanyagutánpótlás és a növényzet állapota közötti térbeli összefüggéseket szeretnék elemezni.
Különösen izgalmas tudományos és egyben gyakorlati kérdés a klímaváltozással, a száradással kapcsolatos kutatási eredmények és a növényzet állapotának elemzése, valamint ezek összekapcsolása a vízigény meghatározásával és a precíziós öntözési rendszerek üzemeltetésével – áll a közleményben.
