Orbán Viktor: Mi történt a mi Európai Uniónkkal?

Amíg nincs rend a szavainkban, addig a gondolatainkban sincs. Nem Európa, hanem az unió jövőjéről szól ez a vita – mondta Orbán Viktor a magyar függetlenség napján tartott beszédjében.

Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciáról. Amíg nincs rend a szavainkban, addig a gondolatainkban sincs. Nem Európa, hanem az unió jövőjéről szól ez a vita. Európa megismételhetetlen. Számos helyen próbálják meghonosítani az európai kultúrát, de nem tudják eredeti valóját leutánozni.

Az unió egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaink gazdasági és katonai érdekeit. Azért hozták létre, hogy egyszer ismét az európaiak dönthessenek Európa sorsáról. Egy német felmérés szerint a németek jelentős része úgy gondolja, ha elmondja véleményét az iszlámról, hazaszeretetről, akkor könnyen megégetheti magát.

Mi történt az uniónkkal? Egyes képviselők azt mondják, ki kell Európát éheztetni. Mások azt, hogy Magyarországon beteg demokrácia van – mondta Orbán Viktor.

Kiemelte, a világ 50 legnagyobb cége között tizenegy volt európai, ma csak hét. Az unió 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína. Ma Kína 14-szer többet tesz. Mi történt a mi Európai Uniónkkal?

Az elmúlt 30 évben Kína kilencszeresére emelte katonai kiadásait. A világ tíz legnagyobb katonai kiadásokkal rendelkező országa közt már csak két európai van.

Mi történt a mi Európai Uniónkkal? Hová tűnt az európai álom? – kérdezte a kormányfő.

Az egységes belső piac többlet jövedelmet hoz a tagállamoknak, de nem egyenlő arányban. Konvergencia helyett divergenciát látunk. Csak Németország és Hollandia nyer az euró bevezetésével, a többi ország súlyos veszteségeket könyvel el.

Lengyelország mellé felsorakozva megnyertük a hidegháború döntő ütközetét. A szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk. A berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük. Az oroszok nem kimentek, hanem ki lettek szorítva. A jövő nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg.

Mi, magyarok vagyunk az unió utolsó szabadságharcosai. Nekünk kell visszavezetni egykor sikeres útjára az uniót – hangsúlyozta.

Első tézisünk, hogy egy európai szuperállam felé robogunk, amelyet Brüsszelben építenek. A brüsszeli birodalom építése vezet a demokrácia hiányához. Mi nem ezt, hanem a demokráciák demokráciáját akarjuk. Nemzeti alapon álló demokratákként állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik demokráciaellenesek is – fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, a második tézis, hogy Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az EU jogrendszerei és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Politkai ellenfeleink az európai kultúra alapját képező, természetes kzösségek meggengyítésére törekednek. Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok.

A harmadik tézis, hogy Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.

Első lépésként a bizottságot a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították és politikai testületté alakították. Ez nem titokban, hanem Juncker elnök úr nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Ezért nem támogatták a britek és a magyarok Jucker elnökké választását, és végső soron ez vezetett a Brexithez is.

A második lépés, hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy dönt, jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól. Ezeket az ország jelentéseket azonban nem a tagállamok véleménye, dokumentumai vagy tényközlései alapján állítják össze. Ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő NGO-khoz, álcivilszervezetkhez, amelyek valójában politikai szervezetek, amelyek tipikusan szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen. Ezt nem is tagadják.

Harmadik lépés, az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek.

Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.

Negyedik tézis: közös gazdasági siker nélkül az unió szét fog esni. Az az elmélet, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert tudnak elérni, mint külön-külön. Ha kiderül, hogy külön-külön jobban tudnak gazdálkodni, akkor az az unió végéhez vezet. Az unió szétveri saját magát.

Ötödik tézis, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz. A legnagyobb veszélyt a migráció és a pandémia jelenti. Ebben a helyzetben kell sikeresnek lenni a gazdaságban. Új intézményt kell létrehozni.

A hatodik tézis, hogy az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából. csak a saját párt-, ideológiai- és intézményi érdekeit képviseli.

Jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét az Európai Parlamentben, ahova a nemzeti törvényhozásokból kellene képviselőket küldeni. Be kell vezetni a piros lapos eljárást, arra az esetre, ha nemzeti hatáskörbe szeretnének beleszólni Brüsszelben – hangsúlyozta a kormányfő.

Hetedik tézis, ceterung censeo, Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba.

Hozzátette: reméljük, kaptunk egy esélyt, hogy megakadályozzuk Brüsszel elmoszkvásodását.

Mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink pedig megörökölték. Harminc évvel ezelőtt azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma rájöttünk, mi vagyunk Európa jövője. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.

Forrás: hirado.hu