A japán költészet hatása is felfedezhető Horváth Ádám kötetében

Szerda délután mutatták be a József Attila Városi Könyvtárban Horváth Ádám első szépirodalmi kötetét, amely a Verslenyomatok címet viseli. A makói szerzővel Szikszai Zsuzsanna igazgató beszélgetett.

– Ez körülbelül hat év termése, és nem is igazán könyvnek indult ez, először csak saját magam szórakoztatására írtam, aztán a közösségi oldalon megnéztem, hogyan reagálnak erre az ismerőseim. Az utolsó egy-két évben nagyon erőteljesen javasolták, hogy már összegyűlt annyi, hogy miért nem adatom én ezt ki egy könyv formájában? És ez megtörtént – árulta el Horváth Ádám a könyvbemutató előtt, hogyan is állt össze a Verslenyomatok kötete, amely mintegy egy hónappal ezelőtt jelent meg.

A szerzőtől megtudtuk, főleg a japán haiku és tanka az, amit próbál imitálni, de más műfajok is felfedezhetőek a kötetben, amely bár az első szépirodalmi kötete, korábban jelentetett már meg szakirodalmi könyvet is, hiszen intenzív terápiás szakasszisztensként dolgozik a klinikán, korábbi könyvében pedig esetismertetések és EKG-elemzések kapnak helyet.

Horváth Ádám érdeklődésünkre továbbá elmondta, a japán költészet iránti nyitottság Gonda Júlia tanárnőtől ered, akivel jó ismeretséget ápol, illetve követi is a Facebook-os tevékenységét.

– Tőle láttam először ezt a műfajt, szemtől szemben, és érdekelt, hogy hogyan működik, kicsit utána olvastam – fogalmazott a szerző, aki elárulta továbbá, hogy nem minden szigorú szabályt tart be a japán verselésből, hiszen legyen szó a haikuról vagy épp a tankáról, szigorú szabályoknak kell megfelelni, amiket nem mindig sikerül megtartania.