Nőszirom hullámzik a pusztában – videó

A nőszirmok magyar nevüket a sziromszerűen ellaposodó, a virág színével megegyező színű bibéjükről kapták, míg tudományos nevük – Iris, ami görög eredetű, és szivárványt jelent – a változatos, majdnem a teljes színskálát felölelő virágaira utal.

A nőszirmok gyökerét az ókorban gyógyszerként (köhögés, hasfájás, kígyó- és skorpió-marás ellen), és szépítőszerként, a mai pirosítók előszeleként alkalmazták: a benne lévő kalcium-oxalát tűkristályok izgatták a bőrt, ami így kipirosodott.  A viktoriánus korban a nőszirom port az édességeknek kölcsönzött aromájáért kedvelték, illetve gyógyászati alkalmazásai is voltak. Napjainkban főként kozmetikai összetevőként használják a kék vagy kerti nőszirom szárított gyökérének őrleményét: parfümök aromájának és színének a rögzítésére alkalmas, továbbá illatosító púderek, és – gyengéd fogfehérítőként – fogkrémek összetevője lehet.

Hazánkban nyolc fajuk fordul elő természetes módon, közülük hat a Kiskunságban is él: a mocsári nőszirom, a szibériai nőszirom a fátyolos nőszirom, a homoki nőszirom, a tarka nőszirom és az apró nőszirom.

A pompás látványt nyújtó mocsári nőszirom olyan gyakori, hogy nem is védett. Nem válogat az élőhelyekben, a kiszáradó árkok, csatornák szélén éppúgy megtalálható, mint természetes élőhelyein, a mocsárréteken, sásréteken, vízállásokon. Lakiteleken a Tősfürdő és a tőzegbányatavak közötti réten már messziről láthatjuk élénksárga foltjait, de a Konytvirág tanösvényről a Sulymos-kilátóhoz kanyarodva a kilátó körül egészen közelről megcsodálhatjuk most már lassan elnyíló virágait.

Fotó: Mile Orsolya, Forrás:KNPI