Óriási fejlesztési forrásokra pályázhatnak a kis-és középvállalkozások

György László a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow szolnoki állomásán elmondta: a 2600 milliárd forintból 600 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás és 2000 milliárd forint az a kedvezményes, csaknem nulla százalékos kamatozású hitel, amelyet az állam kamattámogatással támogat.

Továbbá van tőkekonstrukció is, ha valamely vállalkozásnak nem hitelre, hanem tőkére van szüksége – tette hozzá.

Elmondta, hogy a technológiaváltó támogatási program 200 milliárd forintos keretösszegéből pénteken meghirdettek 100 milliárd forintot, amely egy hónap múlva pályázható. A benyújtott pályázatok elbírálása legfeljebb 45-60 napig tart. A program fennmaradó összegét ütemezetten fogják meghirdetni.

Ezzel a programmal a jövő technológiáiba fektető, digitalizáló vállalkozások beruházásait támogatják. A támogatások minimum 3 legfeljebb 249 embert foglalkoztató vállalkozásoknak járnak és létszámarányosan vehetők igénybe – mondta.

Hozzátette: ezek feltételesen vissza nem térítendő támogatások, akkor nem kell azokat visszafizetni, ha a vállalkozások a maguk szintjén digitalizálnak, mert “ez a záloga a megmaradásuknak”. A másik feltétel, hogy a magyar gazdasági növekedés kétszeresével kell bővülniük a következő három éves periódusban.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Magyar falu vállalkozás-újraindítási programban jelenleg több mint háromezer vállalkozás jut forráshoz a program első körében. Ez a program megjelenik majd augusztus végén is, akkor 25-30 milliárd forintos kerettel, de összesen 50 milliárd forint fog rendelkezésre állni a következő fél évben.

Ezt az ötezernél kevesebb lakosú települések vállalkozásai vehetik igénybe, azok közül is a legkisebbek, akiket eddig nem értek el a támogatási programok. Tipikusan a tíz fő alatti társas vállalkozásoknak szól a program, amelyek helyben értéket nyújtanak – közölte György László.

Elmondta, hogy az említett programok kifejezetten a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szólnak, de a felnőttképzési programokat a nagyvállalatok is igénybe vehetik.

Fontosak nevezte, hogy a vállalkozók a jövőt jelentő legmodernebb technológiába fektessenek, másrészt a dolgozók rendelkezzenek a technológia működtetéséhez szükséges tudással, mert így tudják megerősíteni a munkahelyeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így tudnak hozzájárulni a cégek növekedéséhez – mondta.

György László kiemelte, hogy a megújult vállalkozói információs portál (vali.hu) segítségével a korábbinál lényegesen könnyebbé vált eligazodni a kedvezményes hitelek, támogatások, képzések és tanácsadók között, „mindössze három kattintásra rövidült” a keresés – jegyezte meg, és a helyszínen be is mutatta a jelen levő vállalkozóknak a portált.

Az államtitkár előadásában beszélt arról is, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer 800-al többen dolgoznak, mint egy éve, a munkahelyek külföldön és a közfoglalkoztatásban szűntek meg. A magyar foglalkoztatási ráta elérte a V3-ak szintjét és meghaladta az európai uniós átlagot. 2021 első negyedévében már

Magyarországon volt a negyedik legnagyobb GDP-növekedés az Európai Unióban, negyedéves alapon.

Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: van mire építeni, a megye gazdasága elérte a 3000 milliárd forintos teljesítményt. Ennek 59 százalékát a feldolgozóipar reprezentálta, ezt követi a kereskedelem és a mezőgazdaság is dobogós helyen van. Hozzátette, hogy az utóbbi két évben a keresetek évente 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: a város 2019-es, mintegy 7,3 milliárd forint adóbevételéből körülbelül 5,6 milliárd forint volt az iparűzési adó és 1,6 milliárd forint az építményadó. 2020-ban 4,6 milliárd forintra csökkent az iparűzési adó, az építményadó összege nem változott.

Szolnok városa egymilliárd forint adókieséssel számol, amelyet állami kompenzációval lehet véleménye szerint kezelni, a működés rendben van – tette hozzá.

A vállalkozókat segítő rendezvénysorozatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a területi kamarák és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hívta életre György László kezdeményezésére 2019-ben, a programon eddig több ezer vállalkozás képviselője vett részt országszerte.