„Egy múzeumban akkor is komoly munka zajlik, amikor zárva vagyunk”

A makói származású muzeológussal, Medgyesi Konstantinnal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársával beszélgettünk a múzeum, és az ő saját tevékenységeiről. Elárulta nekünk, hogy történelmi Sisi-kiállítással készülnek az új nyitásra, és saját részéről pedig egy Grósz Károly monográfiát készít.

Medgyesi Konstantin tudományos és közönségkapcsolati igazgatóhelyettes. Ebből fakadóan a múzeum kommunikáció tevékenységét kell irányítani, koordinálni, vezetni. A tudományos tevekénység főleg konferenciaelőadásokban, a gyűjtemény menedzselésében és publikációkban jelenik meg. A második a közönségkapcsolati rész, a múzeumi rendezvények, kiállítások jelentik a legfontosabb szeletét ennek a feladatnak.

A kép forrás: Új Szó

Sokáig nem is volt nyitva a múzeum a járvány alatt, de gondolom azért akadt tennivaló?!

Novembertől zárva voltunk májusig, a főépületet június 26-án nyitjuk a Múzeumok Éjszakáján egy történelmi Sisi-kiállítással. Egy múzeumban akkor is komoly munka zajlik, amikor zárva vagyunk. Publikációkat készítünk elő, a kommunikációt fejlesztjük. Amikor nyitva vagyunk, akkor több fronton kell küzdeni. Ezekben a hetekben nagy erőbedobással készülnek a kollegáink a kiállításra. Amikor zárva voltunk, akkor a gyűjteményekkel foglalkoztunk, és több tudományos tanulmány, publikáció is elkészült.

A Sisi-kiállításról mit kell tudni?

Sisi egy pozitív, nagyon szeretnivaló karakter. A Sisi kiállítás nagyon komoly kollekció. Korábban kint voltak Kínában a kiállítást képező anyagok. 3 millión látták ezt a tárlatot. Nagyon komoly eseményre készülünk ezzel. Lesz egy olyan tárgy, ami kifejezetten Sisihez köthető, drámai műtárgy; láthatják majd a látogatók azt a ruhát is, amiben a legendás királynét meggyilkolták. Június 26-án nyitjuk, és nagyjából fél éven keresztül lesz látogatható a tárlat, egészen az év végéig.

A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Sisi-kiállítás

Jelenleg milyen munkán dolgozik?

Jómagam is történész is vagyok. Kommunikációs szakemberként próbálom a kommunikációt koordinálni, de tudományos munkatársként, történészként pedig én is folytatok kutatásokat, amelyek Szegeddel, Csongrád megyével, vagy éppen Makóval kapcsolatosak. Van egy országos köztörténeti kutatásom is. Nem foglalkoztak még a történészek kellő mélységben Grósz Károly életútjával, és én ezt a célt tűztem most ki magam elé. Nyertem egy kutatói ösztöndíjat, aminek a lényege, hogy meg fogom írni Grósz Károly életrajzát. Van kellő mennyiségű Grósz fotó, amikor például a megyében vagy Szegeden járt, és én egyébként a múzeumon belül kiemelten foglalatoskodok fotókkal.  Ezek a fotók felketették a figyelmem, és elkezdtem Grósszal foglalkozni. Jelenleg ebben vagyok. Nem rég fejeztem azt a fejezetet, ahol Grósz és Kádár kapcsolatát próbáltam leírni. Most éppen azt írom, hogy sikeres miniszterelnök volt, de sikertelen pártfőtitkár. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a rendszerváltás története nem érhető meg Grósz tevékenysége nélkül; 1987-ben miniszterelnökként komoly változásokat indított el. Azt gondolom, az egy fontos feladat, hogy az utókor megismerje a volt országvezetők életútját pozitívumokkal és negatívumokkal együtt. Eddig voltak publicisztikák és különböző résztanulmányok Grószról, de a történelemtudomány még nem foglalkozott vele számottevően. A Grósz-életrajzban azt próbálom majd bemutatni, hogy az utolsó magyar pártfőtitkár érdekes karakter volt, akinek az egész életútját egyfajta különös kettőség jellemzi.

Borítókép: szegedma.hu