Így emlékeztek Trianonra a határon innen és túl

Sok külhoni magyar kereste meg a saját települését az Összetartozás emlékhelyén. Többen azt mondták: Trianon traumája máig él a szívekben. A Kossuth téren tartott rendhagyó történelemórán a 101 évvel ezelőtti eseményeket, és azok hátterét is megismerhették az érdeklődők.
Az Országház is megnyitotta kapuit, ahol mindenki közelebb kerülhetett Magyarország történelméhez: ingyenesen tekinthették meg a Szent Koronát.
A világ különböző pontjain élő magyarok fotóiból mutat be 101-et az Országháznál megnyitott Magyar szemmel című tárlat. Potápi Árpád János államtitkár hangsúlyozta:
a képek azt üzenik, a magyarság Trianon ellenére is megmaradt a Kárpát-medencében.
Korabeli tárgyakkal és az elcsatolt területekről menekülőket Magyarországra szállító vasúti kocsival mutatja be a trianoni békediktátum következményeit az Összetartozás Háza – Trianoni emlékkiállítás Csepelen.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő arról beszélt, a kiállítás megnyitóján, hogy 1920 óta a világ nem sokat változott, a kormány ma is ugyanazért küzd, mint elődeink.
Június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. 101 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának 60 százalékát.
A magyarok nemzeti összetartozása erősebb, mint a korábbi évtizedekben bármikor
– mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarság identitástudata átnyúlik az országhatárokon, amit a szomszédos népek is elismernek és tisztelnek.
A kormányfő kiemelte: Trianon igazságtalansága ellenére a magyar nemzet megmaradt, és azok, akiket fizikailag elszakítottak tőlünk, lélekben mindig velünk maradtak.
Tavaly a járvány első hulláma miatt szinte minden rendezvény elmaradt, idén ismét lehetett megemlékezéseket tartani.
Énekléssel és szavalással kezdődött el a megemlékezés délután Győr belvárosában. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: több mint száz évvel ezelőtt megtörtént az, amire senki sem számított, de azóta nemcsak megtanultunk élni vele, hanem küldetést is kaptunk általa.
A trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján országszerte tartottak megemlékezéseket. Budakeszin pedig az arborétumnál állítottak fel székelykaput.
A megemlékezésen Menczer Tamás arról beszélt,
a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra.
Hozzátette: Trianonnal kapcsolatban ugyan fájdalom van a magyarokban, de ennek nem szabad átadni magunkat, mert nem vagyunk vesztesek.
A nemzeti összetartozás napján nemcsak gyászolnunk kell amiatt, mert az ország kétharmadát igazságtalanul elcsatolták, hanem arra is emlékeznünk kell, hogy a magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált – erről már az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszélt Kecskeméten, a pedagógusképzési program nyitórendezvényén. Rétvári Bence emlékeztetett a diktátum évfordulója az összetartozás napja is.
Ahogy minden évben,
úgy idén is zajlottak megemlékezések a határon túli magyarlakta településeken is.
Szabadkán felavatták és megszentelték Bíró Károly egykori polgármester szobrát. Székelyudvarhelyen a városháza udvarán kórus énekelt. Azt üzenték: nem a múltban kell élni, hanem a jövőért.
Kárpát-medence-szerte most is zajlanak a megemlékezések. A szerződés aláírásának időpontjában, délután fél ötkor sok településen megkondultak a harangok, késő este pedig gyertyákat és őrtüzeket gyújtanak.
forrás M1