Trianon 101 – hiába szaggatták szét, a magyarság ma is összetartozik

Százegy év telt el a trianoni békediktátum aláírása óta. 1920. június 4-én elvesztettük hazánk egykori területének kétharmadát, és több mint hárommillió honfitársunk rekedt az akkor megszabott határokon kívül. Az emlékezés apropóján beszélgettünk Miklós Péter történésszel, a Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadójával.

– Százegy éve, hogy aláírtuk a trianoni békediktátumot. Milyen veszteségek értek akkor bennünket, magyarokat?

– A trianoni békediktátum Magyarország modern kori történelmének a legnagyobb katasztrófája, hiszen az állam szinte egyik napról a másikra elveszítette területének kétharmadát, és több mint hárommillió magyar ember rekedt az ország határain kívül. De elveszítette még vasúthálózatainak kétharmadát, termőföldjeinek több mint hatvan százalékát, bank- és hitelintézeteinek, valamint erdeinek közel hetven százalékát és a nemesfémbányászat szempontjából fontos aranybányáinak valamennyiét. Tehát népességét, területét, gazdasági erőforrásait tekintve is megcsonkították Magyarországot, amely ellenséges államok gyűrűjében volt kénytelen tovább működni.

– Milyen megpróbáltatások érték ezután a határon túl rekedt magyarságot?

– Pusztán származási alapon üldözték a magyarságot. Romániában például a magyar nagybirtokokat és középbirtokokat, illetve a magyar egyházi és alapítványi birtokokat használták fel a földreformra, a románok földhöz juttatására. De ugyanez a folyamat megfigyelhető volt Csehszlovákiában is. Elsősorban a közigazgatásban, valamint az állami tulajdonú vállalatoknál dolgozókat, a vasúti alkalmazottakat és a pedagógusokat érintette ez a fajta üldöztetés, nagyon sokan menekülni voltak kénytelenek az utódállamok területéről. Azokat a jegyzőket, tanárokat, értelmiségieket támadták le, akik Magyarországot, a magyar nemzeti gondolatot és kultúrát képviselték és akarták megőrizni akkor már az utódállamok területén. Közép-Európa művelődéstörténetének egyik kiemelkedő intézménye, a máramarosszigeti jogakadémia a háború után például így került Hódmezővásárhelyre, ahol a református gimnázium épületében folytatta működését 1924-ig.

– Milyen hatással van Trianon a jelenünkre?

– Sok tanulsága van Trianonnak mind a mai napig. Az egyik, hogy százegy év ellenére is léteznek a határon túli magyar közösségek, a legnépesebb éppen Románia területén, Székelyföldön vagy a Bánság bizonyos részein. A magyarság nem szűnt meg tehát. Száz év alatt sem adta fel identitását, nyelvét, kultúráját a szlavóniai, muravidéki, felvidéki, csallóközi vagy éppen az erdélyi magyarság. 2010 óta pedig június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja is. Nem pusztán arra emlékezünk, hogy százegy évvel ezelőtt szétszaggatták a történelmi magyar nemzetet, hanem az összetartozásra is, amely nem szűnt meg létezni, ma is egységbe fonja a magyarságot a Kárpát-medencében.