Sok határ választ el, mégis együvé tartozunk – Trianonra emlékeztek Vásárhelyen

Két helyszínen, a korábbi Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskolánál, majd a Szent István téren található Országzászlónál emlékeztek meg Vásárhelyen június 4-én a trianoni békediktátumra. A megemlékezés Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója elmondta, csak úgy lehet nemzetet építeni, ha a mai magyar állam területén jobb élni, mint az utódállamok bármelyikében.

– A trianoni békediktátumra emlékezünk, aminek immár pozitív hozadéka is van, a Nemzeti Összetartozás Napja. Tavaly, a századik évfordulón ugyanis pártállástól függetlenül az országban mindenhol egyszerre hajtottunk fejet az 1920. június 4-én történtek előtt – mondta beszédében Márki-Zay Péter. A polgármester szerint Trianon legnagyobb vesztesége az, hogy több millió magyar a határainkon kívül rekedt.

A városvezető természetesen ez alkalommal sem hagyta ki az aktuálpolitizálást, ugyanis a beszédéből a migránsozás és a putyinozást sem maradt ki…

101 évvel ezelőtt a magyar modern történelem legnagyobb katasztrófája történt. Hazánk területének kétharmada elveszett, nyersanyagkészleteink idegen országokhoz kerültek. Az ezeréves Kárpát-medencei egység, állam megszűnt – idézte fel Miklós Péter.

A történész szerint Trianon mai üzenete az együvé tartozás, és az, hogy csak úgy lehet nemzetet építeni, ha a magyar állam területén jobb élni, mint az utódállamok valamelyikében.

– A békediktátum új tartalma a 2010-ben megszavazott Nemzeti Összetartozás Napja. Ez nemcsak azt jelenti, hogy valamivel egyszerűbb felvenni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot, hanem azt is, hogy ugyan sok határ választ el bennünket, de mégis mindenki magyarnak számít – hangsúlyozta a tanácsadó.

A megemlékezés koszorúzással ért véget.