Olvasói levél: szinte csak a hitünk maradt az újrakezdéshez

Ma amikor a ránk kényszerített, rajzolt határainkon belül emlékezhetünk csak szabadon, arra a szörnyű és igazságtalan döntésre amely 101 éve sújtja országunk ne csak emlékezzünk, tegyünk is – írja – írja levelében egy olvasónk, Détár Zoltán.
“Visszafelé tekintve az elmúlt száz év megmutatta mit is kell tennünk, hogy ez a nap ne csak az elszenvedett mérhetetlen károkra történő emlékezésről szóljon, hanem arról is mit kell tennünk a megmaradásunkért mindennap határaink mindkét oldalán.
Ugyanazt mint száz éve tettek elődeink: Hinni magunkban és tenni magunkért!
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna költőnőnk eredetileg három soros imája lett nemzeti imádságunk, a Magyar Hiszekegy. A megcsonkított, kifosztott, maradékában is halálra ítélt Magyarországon szinte csak ez maradt az újrakezdéshez, a hitünk.
A költőnő 1921-ben Hitvallás címen 15 szakaszossá bővítette versét, mely mondanivalója immár a tettek felé is írányította a nemzetet.
Az ima olyan korszakban keletkezett, amelyben nem volt olyan politikai irányzat, mely nem értett volna egyet az üzenetével.
Magyar legyen hited és tied a jövendő
Magyar legyen hited
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse
Véreddé kell, hogy váljon az ige, az eszme.
Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen
Vitéz Détár Zoltán. vitézi hadnagy.”