Bókoló zsálya és mocsári nőszirom pompázik a dél-alföldi határban

Bókoló zsálya

Magyarországon belül kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén találhatunk bókoló zsályát. Egészen Ázsia középső részéig húzódó elterjedési területének ezek a legnyugatibb pontjai.  A fokozottan védett, tetszetős növény lila virágai május közepétől díszlenek.

A bókoló zsályának két jelentős, természetes állománya van. Az egyik az Orosháza melletti Tatársánci-ősgyepen, a másik pedig Kondoros határában, egy mezsgyében található. Tatársáncon a tőszám tavaly elérte a 180-at, Kondoroson pedig a 200-at. Ezek azonban csak a természetes, ősi állományok, az össz-tőszám ennél jóval magasabb. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ugyanis mindkét helyszínen, a termőhelyek melletti ún. pufferterületeken magvetéssel szaporította az állományt. Tatársáncon a 2007 körüli magvetésekből származó állomány 2020-ra már elérte a 900 tövet, Kondoroson pedig a 8000 tövet. További telepített állományok találhatók az Ecsegfalva határában fekvő Ördögsáncon, valamint a Csanádi puszták részét képező Királyhegyesi-pusztán.

A bókoló zsálya virágzásának kezdete idén a hűvösebb időjárás miatt a többi növényhez hasonlóan körülbelül egy-két hetes csúszással kezdődött. A Tatársánci-ősgyepen az első virágok május 18-án jelentek meg. Itt a sikeres területkezelésnek köszönhetően mostanra már csaknem ezer tő pompázik ebből a különleges, akár 120 cm magasságot is elérő növényből.

Nőszirom

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben sokfelé megcsodálhatjuk a mocsári és a fátyolos nőszirom színes virágait. A mocsári nőszirom meglehetősen gyakori, a védett fátyolos nőszirom viszont jóval ritkábban fordul elő.

A Kis-Sárréten a Magyarországon honos nyolc nősziromfaj közül kettővel találkozhatunk. A leggyakoribb a sárga nőszirom, amelyet mocsári vagy sásoló nősziromnak is neveznek. Idén meglehetősen nagy az állománya, pompás látványt nyújtanak a mocsarakat, mocsárréteket beborító sárga virágszőnyegek.  A sárga nőszirom nem áll természetvédelmi oltalom alatt, mivel nagyon gyakori növény. Nem válogat az élőhelyekben, a kiszáradó árkok, csatornák szélén éppúgy megtalálható, mint természetes élőhelyein, a mocsárréteken, sásréteken, vízállásokon.

A védett nőszirom-fajok közül a fátyolos nőszirom szintén előfordul a Kis-Sárréten, igaz, jóval kisebb mennyiségben. Jobbára a sziki magaskórós társulásokhoz kötődik, ahol a sziki kocsord és a réti őszirózsa mellett jól megfér. Ilyen jellegű társulások nagy kiterjedésben találhatók Mezőgyán határában, a Kis-láp, a Farkasordító és a Varjas területrészeken, valamint Biharugrán, a Vaskapu-dűlőben. A növény érdekessége, hogy az említett társulástól függetlenül is előfordulnak kisebb-nagyobb tőcsoportjai.

A Hármas-Körös árterében hatalmas mocsári nőszirom állományok vannak, a sárga virágszőnyegek pompás látványt nyújtanak. Aki ellátogat a Szarvas közelében fekvő Halásztelki-tanösvényre, az több tízezer tő, virágzó mocsári nősziromban gyönyörködhet.

A Maros-ártérben szintén sok a virágzásban lévő sárga nőszirom. Nagylaktól Szegedig mindenfelé előfordul, több százas, ezres nagyságrendben. Rábukkanhatunk régi kubikgödrökben, tocsogósokban. A fátyolos nőszirom szintén megtalálható ebben a tájegységben. Lila virágait jó eséllyel megpillanthatjuk például a Bekai-legelőkön. A szabadon látogatható Bökényi-tanösvényt bejárva mindkét nőszirom-faj virágait megcsodálhatjuk.

A Kígyósi-puszta védett területét a mocsári nőszirom kisebb foltjai díszítik, itt nincsenek összefüggő állományok. Néhány tucat fátyolos nőszirom is előfordul a térségben, a Natura 2000-es területen.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a mocsári nőszirom gyakorlatilag mindenütt jelen van, más nőszirom-faj azonban itt nem fordul elő.

Cserebökényben a régi folyómedrek, erek és mocsarak területén és az öntözőcsatornák rézsűjében gyakori növény a mocsári nőszirom. Idén nincsenek kiemelkedően nagy, összefüggő állományai, mert nincsenek nagyobb mocsaras területek.

forrás: KMNP, fotó: Palcsek István Szilárd, Bíró István