quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
Vásárhely24.com archívum

Az agysorvadás lassításának titka egy amazóniai törzs életmódjában rejlik

2021. május 28.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: 70 százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele.

A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg.
Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi ellátáshoz, életmódjuk mozgásszegény, étrendjük telített zsírokban gazdag.
Ezzel szemben a tsimanék alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, azonban szélsőségesen sokat mozognak, rostokban gazdag étrendjük zöldségekből, halból és sovány húsból áll.

“A tsimanéknál csodálatos természetes kísérletet láttunk arról, milyen pusztítóan hat a modern életmód az egészségünkre. Eredményeink azt mutatják, hogy az agysorvadás lényegesen lelassítható ugyanazokkal az életmódtényezőkkel, amelyek látványosan mérsékelik a szívbetegségek kockázatait” – mondta Andrei Irimia, a Dél-kaliforniai Egyetem gerontológusa.

A kutatók 746 felnőtt tsimane önkéntest vizsgáltak meg, életkoruk 40 és 94 év között volt. Falvaikból a legközelebbi városba, a bolíviai Trinidadba vitték őket, az út két teljes napon át tartott folyón és közúton.

A városban CT-felvételeket készítettek az agyukról, amelynek alapján kalkulálták az agytömegüket és a volumen kapcsolatát az életkorukkal. Ezután az eredményeket az amerikai és európai ipari társadalmak hasonló adataival vetették össze.

Megállapították, hogy a középkorúak és idősek agymérete közötti különbség 70 százalékkal kisebb a tsimanéknál, mint a nyugati embereknél. Eszerint a bolíviai törzs lakói sokkal lassabb agysorvadást élnek át, ami a demencia kisebb kockázatát jelenti.
“Lehetséges, hogy a mi nyugati, mozgásszegény életmódunk, cukrokban, zsírokban gazdag étrendünk felgyorsítja az agysorvadást, ami sebezhetőbbé tesz bennünket az Alzheimer-kórral és más betegségekkel szemben” – mondta Hillard Kaplan, a Chapman Egyetem antropológusa, egészségügyi közgazdásza, aki majdnem két évtizede vizsgálja a tsimanék életmódját.

 

mti