A pandémia hátráltatja Nagyér visszakeresztelését

Nem ülésezett, így nem is dönthetett még a Földrajzinév-bizottság, hogy javasolja-e a parlamentnek, hogy Nagyér visszakapja az 1952-ben elvett eredeti Nagymajláth nevét.
Több levelet is írt már ez ügyben a bizottságnak a névvisszavétel ötletét kitaláló Lőrincz Tibor, de Nagyér polgármestere azt mondja, eddig egyikre sem kapott választ.
Érthető, hiszen a koronavírus-járvány miatt az országgyűlés szakbizottsága nem ülésezett.
Pedig erősen számítanak arra a nagyéri képviselő-testület tagjai, hogy a Miniszterelnökséghez rendelt Földrajzinév-bizottság az idén dönt a nagyéri névátnevezési kérésről. Ezzel kapcsolatban tavaly decemberben írt a nekik levelet először Lőrincz Tibor polgármester, az év elején pedig másodszorra is küldött egyet a testületnek
A helyi képviselő-testület által határozatban is támogatott névvisszavétel, a polgármester szerint lelkileg sokat jelent majd, főképp az átkeresztelés előtt Nagymajláthon születettek számára,akik születései helyeként is a község régi neve van feltüntetve. Merthogy a II. világháború előtt és egy ideig utána is, nem kórházban vagy szülőotthonban, hanem odahaza születettek a gyerekek. A kistelepülést gróf Nagymajláth György főszolgabíró alapította újra 1843-ban, s azt 1952-ig Nagymajláthnak is hívták.
Ide tartozott a mai Tótkomlóshoz tartó Nagykopáncs is, ahol hagymakertészetek működtek, de ezt a területet nem kérik vissza, így a község területe nem változnak. Ha kérnék, akkor népszavazást kellene kiírni, ráadásul az a Békés és Csongrád-Csanád megye határát is érintené, az utóbbi javára, azaz a két megye területe is változna.
A faluvezetés számít arra, hogy a névváltozás következményeként gyümölcsöző kapcsolatokat alakíthat ki a község például a szintén gróf Nagymajláth György által alapított, ma a szomszédos Arad megyében található Majláthfalvával, közös uniós pályázatok benyújtásával.
A nagyéri faluvezetés egyébként eredetileg úgy gondolta, hogy helyi népszavazáson kérik ki a névváltoztatással kapcsolatban a helybéliek véleményét, de annak egymilliós költsége miatt végül visszavonulót fújtak, már csak azért is, mert ezt a költséget (ellentétben a helyhatósági, illetve az országgyűlési választásokéval) nem térítenék meg a helyi önkormányzatnak.
Véleménynyilvánító népszavazásra – derült ki menet közben a nagyériek számára – ráadásul nincs s szükség. Ha a Földrajzi Névbizottság egyébként támogatja majd a község korábbi nevének visszaadását, akkor arra még rá kell bólintania Áder János köztársasági elnöknek, s mindezek birtokában kell róla határozatot hoznia a parlamentnek.
Ha ismét Nagymajláth lesz majd Nagyér neve, akkor a bélyegzőket csak a polgármesteri hivatalban és néhány vállalkozásnál kell kicserélni. Az új lakcímkártyákat ugyanis a kormányhivatal automatikusan kipostázza a helybélieknek, így semmilyen költségük nem lesz a település névváltozása miatt. A helyi vállalkozások bélyegzőcseréjének költségét pedig magára vállalja a község önkormányzata. A sikeres helységnévcserét követően egyébként öt esztendeig párhuzamosan fut majd Nagyér és Nagymajláth neve is. Még a helységnév jelzőtáblákon is egymás alatt lesz olvasható a két helységnév.