Vásárhelyi elektromos bringások: jogosítvány, bukósisak, biztosítás van?

Bár (talán) egyre kevesebb elektromos bringást látni Vásárhely útjain, nemrég az derült ki, nagyon sokan nem tudják, hogy a legtöbb, de legalábbis nagyon sok ilyen kerékpártípus hajtásához vezetői engedély, bukósisak és kötelező felelősségbiztosítás is szükséges. Többen kerestek meg minket, járjunk utána a háttérnek, mert a neten is fellelhető információk nem mindig tűnnek egyértelműnek, de néha hivatalosnak sem. Egy konkrét esettel kapcsolatban pedig azt is megtudtuk, egy “gyanútlan”, nem kellő információval rendelkező vásárhelyi elektromos bringást megbüntettek jogosítvány, bukósisak és biztosítás hiányában. A sok tízezer forintnak pedig lett volna máshol helye.

A témában a legilletékesebb helyen, a rendőrségnél érdeklődtünk. Azt kérdeztük,

– Milyen esetekben kell az elektromos kerékpárra vezetői engedély?

– Mely elektromos kerékpárokra kell kötni kötelező felelősségbiztosítást?

– Mely esetekben, vagy mely ilyen járműveken kell bukósisakot hordani?

– Hol közlekedhetnek ezek a járművek, használhatják-e a kerékpárutat?

– Mekkora minimális büntetési tétele, mindezek hiányának?

Kérdéseinkre az Országos Rendőr Főkapitányság küldött választ, melyet hiánytalanul mutatunk, kiemelve a legfontosabb részeket.

Annak eldöntése, hogy egy jármű a közúti közlekedési szabályok alkalmazása szempontjából mely kategóriába tartozik, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelékében található fogalommeghatározás alapján történik. Tekintettel arra, hogy a KRESZ nem ismeri az elektromos kerékpár fogalmát, így annak jellemzői alapján jellemzően kerékpárnak, vagy segédmotoros kerékpárnak tekintendő.

„Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.” Tekintettel a KRESZ-nek a jármű fogalmában tett, az „emberi erővel tolt vagy hajtott” esetkörök megkülönböztetéséből levonható következtetésre, a kerékpár fogalmában használt „emberi erő hajt” kifejezés úgy értelmezhető helyesen, hogy kerékpárnak kizárólag az olyan eszköz tekinthetőek, amelyhez tartozó mechanizmus (hajtószerkezet) működtetésével (hajtásával) készteti mozgásra az azt vezető ember. Figyelemmel arra, hogy a kerékpár fogalmában az ember általi, illetve a legfeljebb 300 W teljesítményű motor általi hajtás nem vagylagosan szerepel, ezért csak az olyan eszköz minősülhet kerékpárnak, amelynek rendeltetésszerű használatához az emberi erő kifejtése elengedhetetlen. Amennyiben a motor teljesítménye ennél nagyobb, vagy emberi erővel történő hajtás nélkül, kizárólag motor hajtja a járművet, úgy az nem minősülhet kerékpárnak, hanem meg kell vizsgálni a más járműkategóriába (pl. segédmotoros kerékpár, motorkerékpár) történő besorolását.

A közúti közlekedés során előírt passzív biztonsági eszközök – így a bukósisak – használatára vonatkozó kötelezettség is az igénybe vett járműhöz igazodik. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete tájékoztatást nyújt a vezetői engedélyhez kötött járművek köréről. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, pedig az egyes járművekkel szemben támasztott műszaki feltételeket határozza meg. Az adott jármű közúti forgalomban való részvételéhez a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján szerződési kötelezettség is tartozhat. Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012 évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, ha az engedélyhez kötött jármű vezetője nem rendelkezik járművezetésre jogosító okmánnyal (KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont) a helyszíni bírság összege 45 000 Ft, a bukósisak viselésének elmulasztása (KRESZ 48. § (9) bekezdés) esetén a helyszíni bírság összege 10 000 Ft, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre kötelezett jármű esetén a biztosítási fedezet nélkül történő közúti közlekedés (KRESZ 5. § (1) bekezdés f) pont) a kiszabható bírság összege 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjed.

Megjegyzéseink:

Vásárhelyen rengeteg a kerékpárút, az elektromos bringások is ezt használják. Fentiek ennek használatára konkrétan nem térnek ki, de az következik, illetve az a szabály, hogy azok az elektromos bringák melyek segédmotornak tekinthetők, a kerékpárutat sem használhatják. Lakott területen kívül a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi hajtású kerekesszék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár is használhat – ha ezt tábla nem tiltja.

Azt is megjegyeznénk, több cikk, írás szerint leegyszerűsítve, azok az elektromos biciklik minősülnek kerékpárnak, ahol a teljesítmény 300 W alatt marad és az elektromos meghajtás a lábbal történő hajtás mellett jelentkezik, annak intenzitására pedig csökken. Magyarul emberi hajtás, a láb igénybe vétele nélkül nem halad automatikusan. Ha Önnek nem ilyen van, jobb lesz, ha inkább a rendőrnél érdeklődik, ne hogy kellemetlen meglepetés érje, hiszen tudjuk, „a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól” .

A fent említett 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet ITT érhető el.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet ITT érhető el.

A 2012 63/2012. (IV.2.) Korm. rendelet ITT érhető el.

borítókép: illusztráció: V24 archív