Szél István: rendkívül jelentős a megyei fagykár
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara interjúja az elnökkel
Úgy tudjuk, hogy gyakorlatilag minden eddiginél jelentősebb fagykár sújtotta a megyei gyümölcstermelőket. Mennyiben igazak a hírek,és mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Szél István: Sajnos, ez a hír igaz. Már Csongrád-Csanád megye ültetvényein is virágba borultak a barackfák, majd jött a hidegbetörés, ami szinte felbecsülhetetlen károkat okozott. Hasonló a helyzet a barack után általában néhány nappal virágzó cseresznyével, körtével, de a fagykár a szilva-és almatermést is érinti. Szinte lehetetlen megbecsülni, mekkora a kár, hiszen a hőmérséklet -3 és -9 fok közötti értékek között mozgott, ami előrevetíti a rendkívül jelentős veszteséget. A gazdák füstöléses és fagyvédelmi öntözéses módszerrel próbáltak védekezni, de a hideg levegő beáramlását mindvégig élénk, erős, viharos légmozgás kísérte, az így kialakuló szállítási fagy ellen sajnos ezek a fagyvédelmi módszerek hatástalanok voltak. Becslésük szerint a térségben 90-95%-os az őszibarack és a kajszibarack kultúrákban a fagykár, szilvában pedig fajtától függően 70-80%-os. Azonnali lépések szükségesek.
Ugyanezt az arányt jelezte részünkre Gyuris Mihály, a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségének elnöke is. Ő hozzátette, hogy a megyében 1.200 hektáron termesztenek őszibarackot, ami 200-300 család megélhetését biztosítja, a jelenlegi helyzetben pedig a normál években megszokott 24.000 helyett 2.400 tonna terméssel lehet számolni, ami 90 százalékos veszteség. Ekkora kár utoljára 2002-ben érte a szektort. Szavai szerint a kárenyhítést tovább nehezíti, hogy már az előző esztendőkben is jelentős fagykár érte a területeket, ezért nincs „bázisév”, melyhez viszonyítani lehetne, ezért elég feszült a termelők hangulata. Elmondta még azt is, hogy szívesen fizetnének többet is a kárenyhítési alapba, ugyanakkor nagyon bíznak az ágazat kormányzati megsegítésében. Még ennél is fontosabbnak ítélte azt, ha támogatásokra, esetleg kedvező kölcsönökre nyílna mód fagymentesítési rendszerek beszerzése vonatkozásában, 50-80 százalékos arányokban.
Szél István: Elnök úr nagy tapasztalattal bíró szakember ezen a területen, hiszen maga is őszibarackkal foglalkozik. Nagyon sovány vigasz, hogy a nagy hideg az előrejelzések szerint már nem tart túl sokáig, ugyanakkor ismét front érkezhet, s csökkenhet a hőmérséklet. Bízunk abban, hogy remélhetően már nem olyan mértékben, mint az elmúlt időszakban. Igaz, a fagyosszentek ideje még odébb van, vagyis az időjárás szeszélye okozhat további gondokat. Falugazdászaink is végeztek méréseket, melyekből tudható, hogy például a március 26-i napon az őszibarack még piros bimbós állapotban volt, fajtától, kitettségtől, kondíciótól, egyéb tényezőktől függően ezen a napon már 60-70%-os fagykár következett be. Április 5-re a virágrügyek 90%-a teljesen nyílott állapotban volt, ekkor következett be a 95, helyenként a 100%-os mértékű fagykár. Ez a fagy a napi bontásban szereplő időpontok alapján naponként legalább 4 órán keresztül tartott. A NAK szakembereinek tájékoztatása szerint bórtartalmú készítményekkel, egyéb fagytűrést segítő vegyszerekkel permeteztek, este füstöléssel próbálták menteni a megmaradt termést. Zsombó és Forráskút térségében a fagykár 90 és 100 százalék közötti. A termelők folyamatosan jelentik a károkat, a NAK Csongrád-Csanád megyei munkatársai pedig igyekeznek minden segítséget megadni számukra: a legutóbbi adatok szerint 35 parcellára érkezett bejelentés tavaszi fagykárra a Magyar Kárenyhítési Rendszerben (MKR). Többnyire azok a gazdák fognak kárt jelenteni, akik tavaly is. Mivel a térségben már a negyedik, sőt néhány termelő esetében az ötödik évben jelentkezik fagykár, ez nagyon komoly likviditási problémákat fog okozni a gazdáknak. Az ültetvényekben a szükséges ápolási munkálatokat, növényvédelmi munkálatokat ugyanúgy el kell végezni, a termelés költségei nem fognak csökkenni, viszont az elmaradt árbevételt nem fogja pótolni az MKR-ből igényelhető kárenyhítési támogatás.
Milyen további problémákat jeleznek még az érintettek?
Szél István: Az egyik lényeges, hogy az ültetvényekben piaci biztosítóval a jelen konstrukcióknál nem éri meg biztosítást kötni fagykárra, ugyanis a hektáronkénti 600-800 ezer forintos biztosítási díjat senki sem tudja kigazdálkodni. A krízisbiztosítás konstrukcióját kevesen vették igénybe, alapvetően a jelentős adminisztrációs terhek miatt. Kevés idő volt a konstrukcióval kapcsolatos információk begyűjtésére, és nincs rá tapasztalat. Az MKR sajátossága alapján: az elmúlt öt évben több káreseményes év volt, ezt figyelembe véve a bázisév adatai egyre kisebb termésátlagot fognak mutatni. Ebből következően a hozamkiesés és a hozamérték-kiesés mértéke egyre kisebb lesz, s így a kapott kárenyhítési támogatás összege már most nagyon kevés lesz, nem fogja majd betölteni a „kárenyhítési” szerepét. Egy termelő jelezte, hogy a 2020-as, szintén fagykáros évére 40.000 forintos kárenyhítési támogatást kapott hektáronként. Mindezeket jelezte Gyuris Mihály is, kiemelve, hogy amennyiben megpróbálunk számszerűsíteni és 90 százalékos veszteséggel, a szokásoshoz képest 21-22 ezer tonnányi gyümölccsel, illetve 200 forintos kilónkénti árral kalkulálunk, akkor elképesztően nagy anyagi veszteség éri a termelőket 2021-ben is.
Láthatjuk és forintosíthatjuk is a veszteséget. Mit tud tenni a kamara megyei szervezete?
Szél István: Folyamatosan dolgozunk azon, hogy milyen segítséget tudnánk nyújtani és esetleg milyen jogi háttérrel tudnánk megkönnyíteni a termelők helyzetét. Ezek között szerepel az olcsóbb, elérhetőbb biztosítási díj (50-100 ezer Ft/ha), az MKR magas szintű feltöltése, a kifizetések előrehozása, sőt akár az MKR jogszabályi változtatása is. Felmerült az is, ha nincs biztosítóval szerződésünk, ne csak a kb. 40%-ra legyünk jogosultak, hanem legalább 80-ra. Segíthetne az MKR kifizetés más alapokra helyezése, melynek keretében nem bázisévhez viszonyítottan történne a kifizetés. Jó megoldás lehetne, hogy a „de minimis” keret terhére igénybe vehető hektár alapú kárenyhítési támogatást is kapjanak a termelők az MKR-ben juttatott kárenyhítési támogatás mellé. (A Kormányhivatal által visszaigazolt káresemény alapján lehessen egy egyszerűsített felületen igényelni, s ehhez még a nyáron hozzájuthatnának a gazdák.) A visszajelzések alapján kétségtelen tény: segítség nélkül az idén is sok termelő kerül nehéz helyzetbe, ráadásul nemcsak a fagy, hanem a kezdődő aszály miatt is. A gazdák segítséget várnak, a NAK Csongrád-Csanád Megyei Szervezete pedig mindent meg fog tenni azért, hogy meg is kapják.
Néha azonban még a politika is megnehezítheti a helyzetüket. Győrffy Balázs, a NAK elnöke április 8-án éppen emiatt kért szót a Parlamentben, amikor egy, a gazdák életét megnehezítő javaslat ellen emelt kifogást.
Szél István: Szakmai szempontból teljességgel megalapozatlan volt az az LMP-s indítvány, melyre Győrffy Balázs felhívta a figyelmet. Egyetértek vele abban, hogy a „Zöld reformot az állattartásban” javaslat a magyar gazdatársadalom számára egyenesen sértő. Egyenlőségjelet tenni az állattenyésztés és a klímaváltozás, illetve a gazda és az állatkínzó, környezetszennyező közé több mint felháborító. Túl azon, hogy erősen és szándékosan csúsztatnak, ezzel az agráriumban dolgozó sok tízezer magyar ember megélhetését veszélyeztetik. Elnök úr elmondta, hogy mekkora felelőtlenség távolról, a mindennapok ismerete nélkül elítélni egy ágazatot, ezzel ugyanis veszélyeztetik a hazai lakosság élelmiszer-ellátásának biztonságát is. Sok európai zöldszervezet részéről divatos azzal riogatni az embereket, hogy az állattartás káros, az a legnagyobb felelőse a klímaváltozásnak azzal, hogy a gazda, a földeken dolgozó ember árt a társadalomnak. Mindez persze nem igaz! Az ominózus parlamenti felszólalásból kiemelnék egy példát: 2016-ban az USA teljes üvegházhatású gáz-kibocsátásának mintegy 4 százaléka származott az állattenyésztésből. Európában sem magasabb ám ez a szám! Az LMP által támogatott uniós GreenDeal egy vágyvezérelt merénylet az uniós gazdák ellen, ami mögött jelen pillanatban semmilyen uniós hatástanulmány nem áll. Van viszont egy másik, ami kijelenti: a stratégia végrehajtásával az Európai Unióban 17, de akár 60 százalékkal is emelkednek majd az élelmiszerárak. Míg az európai uniós agráriumot ellehetetlenítik, addig az Unió párhuzamosan a dél-amerikai országokból horribilis mennyiségű élelmiszeripari termék beáramlását engedné, ahol például a cukornád termesztése során a mai napig 27 olyan növényvédő szert használnak, amit Európában már évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt betiltottak. Az ilyen javaslatok beadóinak időnként el kellene menniük működő gazdaságokba, hogy a valóságot lássák. Hozzáteszem, hogy a magyar agrárium a koronavírus-járványidején messzemenőleg bizonyította és bizonyítja életképességét, a kormányzat pedig határozottan támogatja az ágazat működését, a magyar vidéket. Soha nem látott mértékű források jutnak az agráriumnak a következő években, erről magam is beszéltem már korábban.
Jó hír viszont, hogy április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
Szél István: A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel. A jégkármérséklő rendszer most megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történtj égkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%.
Forrás NAK, borítókép archív/makohirado.hu
