Száz éve alakult a vásárhelyi Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége

Vásárhely24: Mesélj kérlek a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSz) megalakulásáról!

Nagy Gyöngyi, történész: A MANSz-ot és vidéki fiókjait is az első világháborús veszteség, a ’19-es kommunista diktatúra és a trianoni országcsonkítás hívta életre.

A TormayCécile által 1918-ban alapított Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének számos vidéki fiókja volt, többek között a hódmezővásárhelyi, amely 1921-ben az elsők között jött létre, és 23 éven keresztül végezte nemzetmentő munkáját. Azért csak eddig, mert 1945 után, mint minden korábbi jobboldali szervezetet, ezt is feloszlatták, a kommunista diktatúra alatt pedig még a létezését is tagadták, illetve ha beszéltek róla, igyekeztek a legrosszabb színben feltüntetni. Ez utóbbira egyébként sajnos még ma is van példa, ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a tényeket, és ezek alapján beszéljünk róla.

Valótlannak és túlzásnak tartom azokat a kijelentéseket, amelyek arról szólnak a MANSz-szal kapcsolatban, hogy szélsőséges antiszemiták lettek volna, illetve a ’45 utáni frazeológiával élve – fasiszták, azaz Mussolini híveinek tekinthetők. Aki ebben a témakörben szeretne eligazodni, annak javaslom gróf Apponyi Albert és a brit miniszterelnök, Winston Churchill írásainak az olvasását, amely során látni fogják, hogy a korabeli európai társadalom körében, a két világháború között Mussolini igen nagy népszerűségnek örvendett. A MANSz-szal kapcsolatos kutatásaim pedig azt is bizonyítják, hogy sohasem nyilvánultak meg szélsőségesen. Ha valaki most a Bujdosó könyv antiszemita megjegyzéseire gondol, annak javaslom még, hogy olvassa el a Bujdosó könyv mellé Móricz Zsigmond 1919-es naplójegyzeteit, vagy Révay Mór Jánosné és férje, a nagy könyvkiadó naplóját.

V24: Mesélj a kisfilmről, amelyet most, a 100. évforduló alkalmából készítettél. Mit láthatunk benne? Mennyi kutatómunkát vett igénybe?  

Nagy Gyöngyi: A vásárhelyi MANSz-szal még 2015-ben kezdtem foglalkozni, amikor a helyi levéltárban rábukkantam az egyesület igen hiányos iratanyagára, de annál bővebb sajtóanyagára. Az is hamar kiderült, hogy a vásárhelyi szervezet Magyar Asszonyok Lapja néven 1921. május 15-én egy szövetségi értesítőt is indított, amelyet az első elnökasszony szerkesztett.Ennek köszönhetően tudjuk, hogy kik voltak a vásárhelyi MANSz tagjai. A lap azonban azért is jelentős, mert az országban egyedülálló módon csak a vásárhelyi MANSz-tagok vállalkoztak ilyen szövetségi értesítő kiadására.

A vásárhelyi MANSz elnökeivé 1921-ben az unitárius lelkész feleségét, Barabás Istvánnét és a vásárhelykutasi orvos feleségét, dr. Csiky Jánosnét választották meg. Utóbbi az egyetlen vidéki asszony volt az országban, aki a harmincas években bekerült a MANSz központi vezetőségébe, a negyvenes években pedig már országos társelnökként működött. A vásárhelyi szövetség igazgatója a város egykori polgármestere, dr. Soós István volt.

A mostani kisfilmben igyekeztem a vásárhelyi MANSz legérdekesebb momentumait bemutatni. Ezért kerestük fel az operatőrrel azokat a helyszíneket, ahol a MANSz-tagok is, sőt nem egyszer maga TormayCécile, az országos elnök is megfordult: a városházát, a Fekete Sast, a Kaszinót, a Kossuth teret, az egykori székházat a Lánc utcában, de visszatértünk a legelső helyszínekhez is – az Óvónőképzőhöz és a Polgári Leányiskolához, ahol most is oktatás folyik.

A vásárhelyi MANSz nagyon sok helyi értékünk létrejöttében részt vett, vagy támogatta annak létrehozását. A filmben ezek is megjelennek. Így pl. a ’21 őszén rendezett irodalmi est bevételét a város hősi emlékművének felállítására adományozták. Egy bál rendezésével támogatták a vásárhelyi országzászló felállítását, és kiemelt helyen kezelték – Wiener Tibornénak köszönhetően –a vásárhelyi hímzésnek a népszerűsítését. A második világháború alatt szervezett és hatékony munkát végeztek, mindenkit támogattak, aki erre akkor rászorult.

V24: Mit üzen a MANSz a mai kor embere, női számára?

Nagy Gyöngyi: A MANSz-nak az 1930-as években már közel egymillió tagja volt, és jelentősége abban áll, hogy 25 éven keresztül következetesen össze tudta fogni a magyar asszonyokat, és keresztényi lelkülettel fordult mindenki felé, aki segítségre szorult.

Ez annál is inkább figyelemreméltó és becsülendő, mert voltak asszonyok, akik az egész életüket a MANSz-nak szentelték: azaz a gyermekek, az édesanyák, a fiatalok támogatásának, annak, hogy ébren tartsák a hitet mindenkiben Magyarország újbóli egyesülése okán, illetve mindig ahhoz alkalmazkodtak, ami aktuálisan a legfontosabb volt Magyarországon: ha árvíz volt, az árvízkárosultakon segítettek, a második világháborúban a honvédek mellett az itthon maradt hozzátartozókat is támogatták, elméletben és gyakorlatban is igyekeztek felkészülni a megpróbáltatásokra.Ezalatt pedig rengeteg értéket hoztak létre vagy mentettek meg, és ebben a vásárhelyi MANSz-fiók is élen járt.

Nagy Gyöngyi

V24: Melyek azok az értékrendek, amelyeket mi is átvehetünk tőlük?

Nagy Gyöngyi: Úgy gondolom, ezektől az asszonyoktól két dolgot is tanulhatunk, magyarként és nőként is: az egyik az, hogy hogyan lehet egy számunkra fontos ügyért, pl. egy közösségért, a szülővárosunkért, a jövő nemzedékért következetesen, szélsőséges megnyilvánulásoktól mentesen dolgozni nap mint nap, illetve példa lehet számunkra a hazaszeretetük is, amely az ország és a város felé is rendre megnyilvánult.

A mai fiatal generációnak ez utóbbira nagyon nagy szüksége van. Én minden nap azért dolgozom, hogy a rám bízott gyerekek ismerjék a szülőföldjüket, és ne csak ismerjék, hanem szenvedélyesen meg is szeressék. A vásárhelyi asszonyoktól tehát dolgozni és szeretni tanulhatunk.

Erről a különleges, nagyon fontos értékrendeket közvetítő vásárhelyi asszonyszövetségről készített tehát Nagy Gyöngyi történész kisfilmet, tekintsék meg Önök is!