quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Őshonos nyurgák érkeztek a Csaj-tóba

2021. április 22.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tavi halastórendszer eredetileg egy több mint 300 hektáros szikes tó volt. Ebből és a hozzá csatlakozó Dong-ér medreiből alakították ki 1964-1971 között a Tömörkényi Halastavat.ANatura 2000 hálózatba tartozó tórendszert szinte teljes egészében megvásárolta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 2018-ban.

A halastórendszer hasznosítása és kezelése a jövőben több célt fog szolgálni. A halgazdálkodás továbbra is folytatódik, ennek részeként 16 tonna tiszai nyurga pontyot telepített a nemzetipark-igazgatóság négy tóegységbe.

A nyurga ponty vagy magyar vadponty (Cyprinuscarpiocarpiomorpha Hungaricus) a Kárpát-medence vizeinek őshonos, vadon élő pontytípusa, amely csak itt fordul elő. Teste orsó alakú, megnyúlt, bőre aranyszínű, pikkellyel borított, uszonyai vörösesek. Húsa a nemesített változatokétól eltérően sötétvörös, zsírban szegény, közepesen szálkás, sütve és főzve is remek.

„Kétnyaras vagy idősebb ivadékok érkeztek, hogy a madárkár mértékét csökkentsük. A 60-80 dkg-os pontyokat már kevésbé fogják meg a kormoránok és a gémek” – számolt be Tajti László, a KNPI Tiszamenti Tájegységének vezetője.

A tájegységvezető elmondta, hogy a haltenyésztés és a halgazdálkodás fenntartása azért is fontos, mert ez összefügg a terület madárvilágával. „Az itt élő madarak egy része maga is halfogyasztó vagy a halgazdálkodáshoz kapcsolódóan gazdagítja az élőhelyet. Ennek érdekében a napokban 1000 kg keszeget is kihelyezünk a tavakba” – tette hozzá.

A tórendszer mélyebb részein, a hazánkon átvonuló liba- és récefajok ezrei táplálkoznak és pihennek vonulási időszakban, a sekélyebb részek pedig a gázló- és partimadaraknak nyújtanak tökéletes élőhelyet. A nádasokban hazánk gyakorlatilag összes gémféléje költ, a 4-es tóban kialakított mesterséges szigeten pedig évente 5-700 pár dankasirály, 100-220 pár szerecsen sirály és 10-20 pár küszvágó csér költ.

Az ökológiai szemléletű tógazdálkodás mellett a természetvédelmi értékek bemutatására épülő ökoturisztikai fejlesztések is a KNPI közeljövőbeli tervei között vannak.

Fotó: Daróczi Csaba

Forrás: KNPI