Őshonos nyurgák érkeztek a Csaj-tóba

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tavi halastórendszer eredetileg egy több mint 300 hektáros szikes tó volt. Ebből és a hozzá csatlakozó Dong-ér medreiből alakították ki 1964-1971 között a Tömörkényi Halastavat.ANatura 2000 hálózatba tartozó tórendszert szinte teljes egészében megvásárolta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 2018-ban.
A halastórendszer hasznosítása és kezelése a jövőben több célt fog szolgálni. A halgazdálkodás továbbra is folytatódik, ennek részeként 16 tonna tiszai nyurga pontyot telepített a nemzetipark-igazgatóság négy tóegységbe.
A nyurga ponty vagy magyar vadponty (Cyprinuscarpiocarpiomorpha Hungaricus) a Kárpát-medence vizeinek őshonos, vadon élő pontytípusa, amely csak itt fordul elő. Teste orsó alakú, megnyúlt, bőre aranyszínű, pikkellyel borított, uszonyai vörösesek. Húsa a nemesített változatokétól eltérően sötétvörös, zsírban szegény, közepesen szálkás, sütve és főzve is remek.
„Kétnyaras vagy idősebb ivadékok érkeztek, hogy a madárkár mértékét csökkentsük. A 60-80 dkg-os pontyokat már kevésbé fogják meg a kormoránok és a gémek” – számolt be Tajti László, a KNPI Tiszamenti Tájegységének vezetője.
A tájegységvezető elmondta, hogy a haltenyésztés és a halgazdálkodás fenntartása azért is fontos, mert ez összefügg a terület madárvilágával. „Az itt élő madarak egy része maga is halfogyasztó vagy a halgazdálkodáshoz kapcsolódóan gazdagítja az élőhelyet. Ennek érdekében a napokban 1000 kg keszeget is kihelyezünk a tavakba” – tette hozzá.
A tórendszer mélyebb részein, a hazánkon átvonuló liba- és récefajok ezrei táplálkoznak és pihennek vonulási időszakban, a sekélyebb részek pedig a gázló- és partimadaraknak nyújtanak tökéletes élőhelyet. A nádasokban hazánk gyakorlatilag összes gémféléje költ, a 4-es tóban kialakított mesterséges szigeten pedig évente 5-700 pár dankasirály, 100-220 pár szerecsen sirály és 10-20 pár küszvágó csér költ.
Az ökológiai szemléletű tógazdálkodás mellett a természetvédelmi értékek bemutatására épülő ökoturisztikai fejlesztések is a KNPI közeljövőbeli tervei között vannak.
Fotó: Daróczi Csaba
Forrás: KNPI