Lázár János: a következő 10 év a vidékről kell hogy szóljon

A nagyinterjú egyik, ha nem a leghangsúlyosabb része a vidékfejlesztésről szól. A politikus kijelentette, a tavalyi egy közepes év volt az agráriumban, de látni kell, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményét befolyásoló három tényezőből kettőre – a világpiac alakulására és az időjárásra – nincs ráhatásunk. Csak a harmadikra, a költségtényezőre. Hangsúlyozta, a magyar mezőgazdaság harminc éve vesztes. Vesztese a rendszerváltásnak, vesztese a 2004-es uniós csatlakozásnak. Úgy látja, hogy 2004 óta a magyar „agrárbiznisz” – beleértve az élelmiszergyártást is – folyamatosan zsugorodik.

Kiemelte, saját pályájának alakulásánál, az agrárium felé fordulásban nem a karrierépítés motiválta, nem hátránynak, hanem lehetőségnek tekinti a mezőhegyesi feladatokat. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

A rólam szóló képpel ellentétben nem számolom ki minden lépésemet tíz-tizenöt évre előre. Nem úgy történt, hogy idejöttem Mezőhegyesre, és már akkor tudtam, hogy ebből majd kinő egy vidékfejlesztési programjavaslat vagy egy politikai irány a Fidesz számára. Az itt szerzett tapasztalatok inspiráltak. Az ország egyik legelmaradottabb térségében vagyunk, Dél- Békésben. Kaptam egy mikrólehetőséget, amiből megpróbálok makrópolitikát csinálni. Eközben azért történt egy s más, például 2019-ben – akárhogy kerülgetjük a témát – a Fidesz mégiscsak elvesztette az önkormányzati választást. Súlyos presztízsveszteségeket szenvedett, lásd Budapest. Törvényszerű, hogy a vidéken dolgozó politikustársaim egy különleges helyzetbe kerültek, hiszen míg a nagyvárosokban ellenzéki kormányzás van, vidéken alapvetően megmaradt a fideszes többség. Ebben a helyzetben kell boldogulni. A Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez, azokhoz a százezrekhez, akik úgy érzik, a fejlesztéspolitika több köréből is kimaradtak az elmúlt évtizedekben.

Lázár János hangsúlyozta, a kormány dolga most az, hogy a mögöttünk hagyott tíz év után, amely Budapestről és – a Modern Városok Programnak köszönhetően – a nagyvárosokról szólt elsősorban, a következő tíz évben a fejlesztéspolitika fókuszát vidékre helyezze át. Növekedési tartalék az ország keleti, elmaradottabb térségeiben van így kikerülhetetlen a helyben maradás feltételeinek megteremtése.

A politikus kitért arra is, hogy hiányzik a megfelelő élelmiszer-feldolgozási kapacitás Magyarországon.

A feldolgozott-élelmiszerek ipara 25 százalékkal esett vissza 2010 előtt, s bár azóta volt egy korrekció, nagyon mélyről jövünk fel. Kevés olyan terméklánc van, ahol megtermeljük az alapanyagot, és a végén polcra tesszük a készterméket. A baromfi ilyen, de szükség volna arra, hogy 5-6 másik ágazat esetében is nemzeti szinten fejlesszük a feldolgozóképességünket. Ezekkel a beruházásokkal egy komplett, nemzeti tulajdonban lévő iparág épülhetne föl. Ehhez a tejfeldolgozásban, további húskészítmények (például a sertés) piacán, a zöldség-gyümölcsfeldolgozásban, a konzerviparban látja a fejlesztések lehetőségét és szükségét. 

Kiemelte, a politikai kompromisszum született a kormányzaton belül, hogy erre a célra soha nem látott, 5000 milliárdos keretet biztosítanak élelmiszeripari fókusszal.

Beszélt arról is, a közlekedés a kulcsa a vidék felzárkóztatásának.

Az egyik legjobb ötlet volt a Kecskemét-Békéscsaba autópálya megépítése, a Miskolc-Kassa autópálya, az összes megyei jogú város bekötése az autópálya-hálózatba, de ezt a munkát folytatni kell a kettes-hármas számú utakkal, a kerékpárutakkal, a településeken beüli úthálózat fejlesztésével.  Egy komoly kormánynak azt kell célul kitűznie, hogy öt éven belül minden utca le legyen aszfaltozva, mindenütt legyen járda és meg legyen oldva a víz elvezetése.

Az interjú az MFORon olvasóható el teljes egészében az alábbi témaköröket érintve:

• Lázár János szerint óriási lesz az egészségügyi veszteség a koronavírus-járvány miatt, a végén mérleget kell vonni, hogyan vizsgázott az ágazat.
• A kormánybiztos szerint “Budapestország” lettünk, eltűntek a vidéken élő politikusok az ország irányítói közül, de így nem lehet a vidékpolitikát megfelelő rangra emelni.
• Márpedig radikális változás kell a politikában a következő tíz évben: ami forrást csak lehet, vidékre kell rendelni, osztrák, német életminőséget biztosítva a falvakban lakóknak. A legfontosabb a közlekedés fejlesztése, a kötött pályás beruházásokat a főváros körzete helyett vidékre kell vinni. Gigantikus fejlesztés kezdődik továbbá az élelmiszer-feldolgozóiparban, a cél az iparág magyar kézben tartása.
• A kiskereskedelmi multik ellen harcolni kell, fogyasztóvédelmi és építési szabályozásokkal, és támogatni kell a magyar tulajdonú cégeket, mint a Coop és a CBA. Az online élelmiszer-kereskedelem magyar kézben tartása szintén kormányzati stratégia.
• Ami Mészáros Lőrinc terjeszkedését illeti, erről az a véleménye, hogy hosszú és kemény menet lesz, de legitim és reális célnak tekinti, hogy az erőforrások magyar kézben legyenek, és egy erős magyar, nemzeti tőkésosztály jöjjön létre.
• Csányi Sándor OTP-vezérrel való kapcsolatépítését Orbán Viktor egyengette, de hogy mit gondol a saját karrierjének újraépítéséről, azt is elárulja az interjúban.
• Az alapítványi rendszerrel a kormány a nemzeti vagyon privatizációját akarja megakadályozni, de ami a kuratóriumi tagságokat illeti, ha jön egy új kormány, és más szempontjai lesznek, azt a tagoknak szerinte “mérlegelniük kell”.
• Az általa felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtok szerbiai és romániai terjeszkedésre készül.

Forrás és teljes cikk: MFOR

Fotó: Bánkuti András