Ezt állapították meg kutatók a koronavírus brit mutánsáról

Korábban azt feltételezték, hogy a B.1.1.7 nevet kapott variáns nemcsak könnyebben átadható, mint a Vuhanban felfedezett vírus, hanem nagyobb arányban vezet a megbetegedett páciensek halálához.

A két kutatás a 2020 szeptembere és decembere közötti periódust vizsgálta, amikor a B.1.1.7. felbukkant és terjedni kezdett Angliában. Az első kutatásban brit páciensek részvételével végeztek teljes genomelemzést tavaly november 9. és december 20. között. Akkor a vuhani mellett már a brit variáns is terjedt Londonban.

A kutatók összehasonlították a két variánssal fertőzöttek betegségének súlyosságát. A 341, igazoltan Covid–19-ben szenvedő ember 58 százaléka hordozta a brit, 42 valamely más variánst.

Nem találtak összefüggést a súlyos lefolyás és a vírus variánsa között, a B.1.1.7.-tel fertőzöttek 36, a nem B.1.1.7.-tel fertőzöttek 38 százaléka lett súlyan beteg, vagy hunyt el.

A brit variáns fertőzőképességét úgy vizsgálták, hogy a PCR-tesztekhez használt minták adatai alapján megbecsülték a beteg orrában és torkában lévő vírusmennyiséget. Az adatok alapján a B.1.1.7.-tel fertőzöttek mintái nagyobb mennyiséget tartalmaztak.

A másik tanulmány egy Covid-applikáció 36 920 felhasználójának adatait elemezte. A felhasználók tesztje szeptember vége és december vége között lett pozitív. Ebben a 13 hétben nőtt meg a B.1.1.7. aránya Londonban, Délkelet- és Kelet-Angliában.

„Megállapítottuk a fertőzőképesség növekedését, de azt is láttuk, hogy a B.1.1.7. terjedése egyértelműen reagált a  lezárásokra és valószínűleg működött az eredeti vírus ellen szerzett védettség” – írta Claire Steves, a King’s College London tudósa, a kutatás egyik vezetője.

Nem találtak bizonyítékot arra, hogy változott volna az újrafertőződés esélye a B.1.1.7. esetében az eredeti vírushoz képest.

mti, borítókép illusztráció, portfolio.hu