Hazajött a maroslelei és az óföldeáki gólya

Még nem tudni, hogy hány babát hoz a faluba, de Afrikából végre hazatért a község központjában fészkelő gólya. Közben az óföldeáki is megérkezett.

Senki sem mondhatja, hogy nem érkezett meg a tavasz Maroslelén, s nem csak a remek, meleg idő miatt, de azért is, mert hazatért a község központjában fészkelő fehér gólya.

Az afrikai telelésből hazaérkezett madár azonnal teremszemlét is tartott a környéken, s ebbe nem csak az itt hagyott fészke megszemlélése tartozott belé, de a Szabadság tért templom közeli részén is sétált egyet, ezt a sétát, majd a röptét is megörökített fotók kerültek fel a helyi önkormányzat Facebook oldalára.

A maroslelei gólya mellett az óföldeáki is megérkezett, s máris szemlét tartott a község központjában.

A gólya – melyet nálunk a kisgyerekek is jól ismernek a „Gólya, gólya gilice…” című örökzöld gyermekmondójából is – népi elnevezései gilice, cakó (családnévben Czakó), koszta, gagó és eszterág.

A gólya, egyébként Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben „Az év madarává” választotta.

A magyar nép kedvelt madarának érdekessége, hogy a költöző gólyák vándorlása egybeesik a két legnagyobb magyar nemzeti ünnep időpontjával, mert a magyarországi költőhelyükre március 15. körül érkeznek meg, illetve a telelőhelyeikre augusztus 20. körül indulnak el nagy csoportjaik Afrikába.

Vonulásuk során kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat, ezért elkerülik a nagyobb zárt erdőségeket és a tengereket is. A műholdas követések révén a madártani szakemberek szerint, többségük hagyományos módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel, de néhány példány a Dél-Afrikai Köztársaságig is elrepül. A magyarországi és a Közép- Kelet Európában fészkelő gólyák egyébként, Isztambulnál kelnek át Európából Ázsiából, azaz nem jellemző, hogy átrepülnék a Földközi-tengert, ahogy teszik ezt a vándormadarak. A Nyugat-, illetve részben Közép-Európában fészkelő gólyák Kis-Ázsiát kihagyják, hiszen egyenesen Gibraltárnál repülnek át Afrikába.

A gólya egyébként az ókori görög és római mitológiában a szülői szeretet jelképe volt, Aiszóposz : A róka és a gólya, és a Paraszt és a gólya mesékben szerepel. A francia Jean de La Fontaine pedig mindkettőt feldolgozta. Arany János A rab gólya című versében használta fel a levágott szárnyú gólyamadár hasonlatát saját életének és költői útjának megjelenítéséhez. A 19. században voltak, akik azt hitték, hogy a gólya csak a köztársaságokban él, ezért a szabadságot is jelentette.

Nálunk Fekete István révén irodalmi hős is lett a Kele című regénynek köszönhetően, mely címszereplője a megsebesült, s emiatt Magyarországon áttelő gólya.