Makrofotókon a maszk, az első számú védvonalunk
A szövetmaszkok a legtöbb ember számára a napi rutin részévé váltak, hiszen az anyaguk és a moshatóságuk miatt kényelmesebb és költséghatékonyabb megoldást jelentenek az eldobható maszkoknál. Több mit egy év után még mindenkinek ez az első számú kelléke, ha kilép otthonról, amolyan védőpajzsként szolgál a fertőzés ellen azokban az időkben, amikor a járványgörbe kiegyenesítése mindennél fontosabbá vált.
A koronavírus pusztítását látva a világon hihetetlennek tűnhet, hogy egy olyan egyszerű dolog, mint egy szövetből készült arcmaszk, lelassíthatja a vírus terjedését. A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet kutatói által készített elketronmikroszkópos felvételek azonban sokak véleményét megváltoztathatják erről.
Az alábbi képen egy pamut flanel keresztmetszete és annak felső/alsó szövése.
Így néz ki felülről lefelé a pamut flanell (balra) és a poliészter (jobbra).
A poliészter szálakat az extrudálásnak nevezett eljárás útján hozzák létre, amelynek során a polimer nyersanyag egy nyíláson keresztül préselődik ki, mint a tésztagépből a spagetti. Ez azt eredményezi, hogy a szálak keresztmetszeti profilja egyenletes.
Ez a felülről lefelé néző poliészterről készített felvétel azt mutatja, hogy a szálak szépen kötegben maradnak. A képen szereplő gyorsan száradó szövet ugyanolyan típusú, mint amit sokan a konditermekben viselnek – amikor nyitva vannak.
Így néznek ki az egyes szálak a pamut flanelben.
Egyes szöveteket nehezebb kategorizálni. Az alábbi képen látható műselymet szintetikusnak tekintik, de vegyileg kezelt növényi anyagokból, például bambuszból készül.
Az alábbi hamis színű kép az N95 légzőmaszk egy rétegének keresztmetszetét mutatja, beleértve a lila színű szűrőanyagot és a körülötte lévő védőanyagot.
forrás hirado.hu
