Élőben közvetítik a Földeákért kitüntető címet kapott szerzetes temetését

Temesvári Károly Benedek atya pálos szerzetest, aki 2019-ben kapta meg a Földeákért kitüntető címet, ma temetik a pálosszentkúti kegyhelyen. A gyászmise délben kezdődik, melyet élőben fognak közvetíteni a youtube-on.

A gyászszertartás itt lesz látható:

Temesvári Károly Benedek pálos szerzetes 77. életévében március 9-én, türelemmel viselt betegség után, szentségekkel megerősítve, csendesen hunyt el.

Az atya még a 2019-es XXIV. Földeáki Falunap alkalmából rendezett ünnepi testületi ülésen vehette át a Földeákért kitüntető címet. A község ezzel ismerte el Temesvári Károly Benedek földeáki szolgálata idején végzett munkáját.

A pálos rendi szerzetes a Földeákon 1980-1988 közt szolgált, s tevékenyen részt vett a temetői kápolna, a plébánia, a harangozói lakás és templom felújításában és modernizálásában. Mindezen munkáit 2019-ben, a XXIV. Földeáki Falunap alkalmából rendezett ünnepi testületi ülésen ismerte el a Földeákért kitüntető címmel a község.

Benedek atya különleges karizmája a tanítás, a hit átadása volt. Világos, átelmélkedett, mély hitet sugárzó beszédei fiatalokat, felnőtteket egyaránt vonzott. Nem egyszer messziről jöttek és keresték fel őt Kóspallagon jegyespárok, hogy vállalja oktatásukat, s ő mindig készséggel áll rendelkezésre – emlékezett rá a kóspallagi önkormányzat.

Benedek atya, aki nem felejtettek el Földeákon sem, a Földeáki kitüntető cím kézhezvételekor így emlékezett földeáki éveire: – Úgy gondolom, az, hogy ötven évet szolgáltam, önmagában nem érték, ha csak az órát nézem. De ha sikerült akár egyénileg, akár közösségileg – amit is megéltem Földeákon, hogy mindig voltak, akik segítettek. Emlékszem egy nénire, aki azt mondta: plébános úr, egy fillért nem fog kapni, míg el nem kezdi a templom tatarozását. Mondom: drága lelkem, kilencszázezer forint a költségvetés, százhúszezret kaptam az elődömtől, mit csináljak? Kezdje el – mondta. A püspökségtől kaptam állványanyagot, vettem tíz kőműves kalapácsot, s a gyerekek elkezdték leverni a vakolatot. De mindig volt 5-10 ember, épp amennyi kellett, hogy tudjunk dolgozni. Azt is megmutattam neki, hogy a fándlit és is tudom használni… Köszönöm ezt az elismerést, de szeretném úgy elfogadni, hogy ebben sokan benne vannak, az idősebbek és azok a gyerekek, akik annak idején a segítségemre voltak…

– Meg kell vallanom, hogy nem számítottam erre a kitüntető címre. Tudom, hogy ezt szokták mondani, de én tényleg így éreztem – árulta el annak idején kérdésünkre az atya. Temesvári Károly Benedek papi szolgálata nem minden időben volt olyan, aminek örültek volna az emberek.

Az 1944-ban Nagykanizsán született Temesvári Károly Benedek klandesztin, azaz (titkos) pálos szerzetesként kezdte el tanulmányait a szegedi hittudományi főiskolán. Ahogy a szemináriumban semmit sem tudhattak a kispap rendi elkötelezettségéről, úgy elöljárói és szülei nem sejtették, hogy egy bizonyos körben fiukat nem Károlynak, hanem Benedeknek nevezik. Titokban tette le pálos rendi szerzetesi fogadalmat, és ezt a rendszerváltozásig – elővigyázatosságból – még családtagjainak sem mondhatta el. A szerzetesrendeket ugyanis 1950. szeptemberében egy elnöki tanácsi rendelettel betiltották.

Benedek atyát 1969-ben Szegeden szentelte pappá Udvardy József, a csanádi egyházmegye apostoli adminisztrátora, később püspöke. Húsz évig szolgálta az egyházmegyét. Röszkén, Derecskén, Ferencszálláson, Deszken, Szeged-Móravárosban és Szeged-Alsóvárosban. – 1971-78 között Klárafalván, majd 1978-tól 1988-ig Földeákon szolgáltam, onnan kerültem 8 hónapra Apátfalvára. Azért csak annyi ideig, mert véget ért a szerzetesi illegalitás, ugyanis 1989-ben, azaz rendszerváltozáskor újra engedélyezték a szerzetesrendeket – mondta. Benedek atya ekkor jelezte Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspöknek, hogy a pálos rendben szeretné folytatni papi szolgálatát.

Így a plébánosból 1989-ben káplán lett – Máthé Péter rendfőnöki megbízott mellett – a pécs-kertvárosi templomban, 1991-ben Pálosszentkútra került, ahol a szinte romokban heverő régi kolostorépület fogadta. Újból munkához látott, hogy az éledő magyar tartomány leendő novíciusainak és a gyalogosan érkező zarándokoknak legyen fedél a fejük fölött. Ebben nagyban segítette, hogy eredetileg építőipari technikusként végzett Pécsett. Tizenkét évig állt a rendház élén, s volt egyszersmind Petőfiszállás plébánosa, sekrestyése és harangozója, a pünkösdi és a Kisasszony-napi zarándoklatok, valamint minden hónap 13-án a Boldogságos Szűz Mária fatimai megjelenése emlékére rendezett engesztelő virrasztás szervezője.

Benedek atyát 2004-ben Pálosszentkútról előbb a budapesti kolostorba, majd pár hónap múltán Márianosztrára helyezték. Beer Miklós püspök 2004-ben kóspallagi plébánosnak nevezte ki, majd hamarosan az ipolydamásdi hívek lelki gondozásával is megbízta. A kóspallagi plébánia mellett 2006 és 2008 között a verőcei, a magyarkúti és a szokolyai híveket is szolgálta. A váci püspök 2014-ben pedig ismét megbízta Szokolya ellátásával is. Benedek atya munkálkodásának köszönhetően 2014-ben megújult a kóspallagi Mária neve templom belső tere is.

– Ötödikes komlói kisdiákként egy teadélután alkalmával szerettem volna csendben lenni, nehezen viseltem a zenét, s látta rajtam a Varga Károly, a magyartanárom, hogy valami gubanc van. Átkarolta a vállam, s azt kérdezte: „Mi van druszám?”, azt válaszoltam neki, hogy pap szeretnék lenni és csendességre vágyok. Hazaengedett. Ez volt a papi hivatáshoz való vonzódásom első jele – idézte fel élete meghatározó mozzanatát Benedek atya.