De mit keres az 1848-as szám a földeáki községháza bejárata felett?

Ezt a kérdést tette fel egyik, a községből elszármazott olvasónk, aki egyébként nagyon elégedett a megújult épülettel. És rácsodálkozott az épülő sportcsarnokra valamint a főtéri emlékművekre is.

– Vagy negyven éve költöztem el először a fővárosba, majd a Balaton-felvidékre, s azóta csak nagyon ritkán jártam szülőfalumban. Nemrégiben azonban az unokáim hazavittek, hogy felidézzem emlékeimet – írta egyik, névtelenséget kérő olvasónk, aki még az akkor még egyházi fenntartási iskolában kezdte meg tanulmányait, melyeket Szegeden folytatott. Ennyi év után alaposan rácsodálkozott a falura, ahol – mint írta – sajnos már a temetőben nyugszanak a rokonai. Elámult a temető rendezettségén, a teljesen megújult iskolán és óvodán, meg a Szent László tér szobrain és emlékművein, illetve a sportcsarnokon, de legjobban a nemrégiben teljesen megújult községháza épületén ámult el. Igaz nem értette, hogy a bejárat felett miért olvasható az 1848-as évszám. Az unokái némi okos telefonos internetes keresgélés után elmondták neki, hogy valószínűleg akkor épült, vagy fejezték azt be. Hiszen az 1845-ös Maros árvíz előtt Földeák falu az a mai Óföldeák volt, mely lakói jó része a víz elől akkor menekült a magasabb részekre, azaz a mai Földeák területére, így alapítva meg a falut.

A községháza felújítására a földeáki önkormányzat – ahogy arról már többször beszámoltunk – a Magyar Falu Programban is pályázott, végül azonban a Belügyminisztérium pályázatán nyertek harmincmillió forintot. A munkálatok során derült ki, hogy az épület Szent László tér felüli, egyébként eredeti kapuja megérett a cserére. Az új, 8 centi vastag faajtó 972 ezer forintba került, s a magassága megegyezik a régivel, csak a nyíló része alacsonyabb. Az udvari rámpa mellett megújul a mozgáskorlátozott mosdó is.

Az épületen dolgozó szakemberek elvégezték az épület hőszigetelését, kicserélték az ablakokat, de megmaradnak az eredeti tokok, azaz csak az ablakszárnyak lettek újak. A régi kazán helyett olyat állítottak üzembe, mely a napelemek segítségével elektromosan biztosítja a fűtést. Újjáépítették az udvari mozgáskorlátozott feljárót, hogy az megfeleljen az érvényben lévő előírásoknak. A legnagyobb és vélhetően a legidőigényesebb munkát a belső csővezeték-hálózat áthelyezése, illetve a mosdó- és az alap infrastruktúra átalakítása jelentette.