Érzelmi hullámvasút a Békés elleni meccsen

A vásárhelyiek felemás érzésekkel utaztak el szombaton Békéscsabára, a Békés elleni meccsre, a különböző sérülések miatt ugyanis az előzetesen eltervezettnél több játékperc hárult az ezúttal tízfős (Béres sérülten is elutazott, Rostás hiányzott) felnőttcsapatunk azon hat játékosára, akik az U20-as csapatunk magját is adják – s mivel a felnőttek találkozója kezdődött hamarabb, a fiatalok összecsapása pedig később, különösen kíváncsian várhattuk, hogy alakul számunkra a dupla fontosságú nap. Ha csak a szezon eddigi eredményeit nézzük, az előjelek nekünk kedveztek, hisz októberben 93-76-ra győztünk idegenben a Hepp Kupában, míg decemberben, a Hódtói Sportcsarnokban feszült hangulatú rangadókat nyertünk meg, akkor U20-asaink brutális, 45-9-es utolsó negyeddel 102-56-tal, míg a felnőttek végig kontrollált játékkal, Varga Ákos extrájának is köszönhetően (35 pont, 9 assziszt, 9 lepattanó) 96-82-vel tartották otthon a “kötelezőt”.
Felnőttcsapatunk ezúttal is nyert, de még milyen körülmények között! A mélységek és magasságok derbijén jobban kezdett a három meccs óta veretlen Békés, három sikeres triplával már az első percben 9-0-ra húztak el. hogy aztán Bálint vezetésével és egy 7-0-s rohammal visszajöjjünk a szinte még el sem kezdődő találkozóba. Nehezebben találtuk a ritmust védekezésben és támadásban is, a hazaiaknak pedig szinte minden bejött, így tíz pont fölé tornázták a különbséget a 8. percben (25-14). A negyed vége azonban egy újabb 7-0-val a miénk volt, Molnár utolsó másodperces közelijénél és a faulttal együtt járó sikeres büntetőjénél visszazárkóztunk egy labdára (27-24).
A pontgazdag első tíz percet hasonló második követett. Eleinte higgadt, okos játékkal tartottuk a fehér mezesek rohamait, sőt, Bálint kosaránál a vezetést is átvettük (33-35), aztán újra elhúztak a békésiek, Krstic hármasa után időt is kellett kérnie Tóth Tamásnak (45-37 a 16. percben). A “valóban” hazai, békéscsabai születésű vezetőedzőnk szavai jól jöttek, a Varga testvérek és Molnár villanásaival ismét visszazárkóztunk, Pavlovic dudaszó előtti befejezése pedig azt jelentette, hogy szinte új meccs kezdődik a szünetet követően: 50-50-nel vonulhattak ugyanis pihenőre a felek.
A fifty-fiftyt mi mozdítottuk el, olyannyira, hogy úgy tűnt, félig-meddig már a harmadik negyedben megnyerhetjük a meccset. A 21. és a 26. perc között ugyanis mindössze három pontot dobott a sokat rontó Békés, míg mi egyre javuló játékkal kilenccel húztunk el – egy 6-0-s rohammal pedig hiába jöttek ismét közelebb, Varga Ákos egy támadásból szerzett hat pontja (technikai fault után járó három büntető, majd egy tripla) ismét nyitotta az ollót.
Az utolsó negyednek 72-64-es fórból mentünk neki, és a játék képe egészen az utolsó két percig változatlan volt. Acimovic harcos palánk alatti kettese után kialakult az addigi legnagyobb differencia (76-64 ide a 32. percben), ezt a tendenciát pedig egészen sokáig teljesen stabil módon tartottuk. A 38. percben aztán időt kértek a békésiek, és amellett, hogy javítottak a saját játékukon, találtak valamiféle ellenszert a miénkre: Frikker egészen extrém távoli triplájánál feljöttek két pontra, majd Bálint egy sikeres büntetője után a hosszabbításért támadtak – és mondani sem kell, hogy Frikker újabb extra triplája behullott a gyűrűnkbe az utolsó másodpercben…
87-87-ről jöhettek az ötperces túlóra, és hiába lehetett talán valamiféle lélektani előnyben a Békés, ez egyáltalán nem érződött, hisz szó szerint lerohantuk őket. A Molnár sérülése miatt az utolsó tizenöt percet (zárónegyed+hosszabbítás) egyhuzamban végig a pályán töltő Varga Ákos-Varga Zalán (aki szintén kisebb sérüléssel bajlódik)-Bálint-Pavlovic-Acimovic ötös annak tükrében is nagyon koncentráltan és klasszis módon játszott, hogy három játékos is a kipontozódás határán állt: a ráadásban a békésiek egy lepattanójával szemben kilencet (!) gyűjtöttek, ami maximálisan kiegészítette a jó támadójátékot. Megfogyva bár, de törve nem 15-4-re nyertük a hosszabbítást, és teljesen megérdemelten, szívvel-lélekkel 102-91-re győztünk! A Kosársuliból hatan is tíz pont fölé jutottak, a mind a negyvenöt percet pályán lévő Pavlovic tripla-duplát (19 pont, 11 assziszt, 10 lepattanó), Bálint dupla-duplát (26 pont, 10 assziszt) ért el, Varga Ákos pedig 28 pontot szórt.
NB I/B Zöld csoport, 25. forduló:
Békés-Vásárhelyi Kosársuli 91-102 (27-24, 23-26, 14-22, 23-15, a hosszabbításban: 4-15)
Békéscsabai Evangélikus Sportcsarnok, zárt kapuk mögött. Vezette: Gál, Vadász, Drenyovszki
Békés: Frikker 21/12, Széphelyi 16/6, Balog 15/6, Meleg 13, Hargitai 2
Cserék: Krstic 18/9, Cvijin 2, Vass 3/3, Karsai 1
Vezetőedző: Balog Vilmos
Kosársuli: Molnár 11/3, Varga Á. 28/9, Bálint 26/9, Pavlovic 19, Megyesi –
Csere: Acimovic 10, Varga Z. 5/3, Bodócsi 3/3
Vezetőedző: Tóth Tamás
Tóth Tamás: “Erősen tartalékos csapatom ismét megmutatta a karakterét, több sebből vérezve is óriásit küzdött. Nem a legjobb előjelekkel érkeztünk szülővárosomba, Békéscsabára, így még nagyobb az örömünk. Nagyon büszke vagyok a játékosaimra, mert kivétel nélkül elképesztően értékes teljesítményt nyújtottak, mindenki tett bőven a közösbe. A rendes játékidő elején és a végén is nagyon sültek a békési kezek, de véleményem szerint a mérkőzés döntő részén a mi akaratunk érvényesült, megérdemelten nyertünk. Mentálisan is jól bírtuk, leginkább a hosszabbítás mutatja ezt, ahol sikerült megtörnünk a Gladiátorokat. Korrekt körülmények között egy fordulatos derbit nyertünk meg, jó egészséget kívánok mindenkinek!”
A képlet a tabellát pillanatnyilag vezető, utolsó bajnokiját játszó U20-asainknál a következőképp nézett ki: mindenképp győzelemre lett volna szükség ahhoz, hogy megőrizzük az esélyünket az alapszakasz elsőségére, ezáltal arra, hogy bekerüljünk az országos döntőbe, hisz a nálunk két meccsel kevesebbet játszó Budafok-PSE az egymás elleni mérleg alapján megelőz minket. Sajnos az, hogy a fiatal csapatunk magját adó játékosok összesítve 129 percet töltöttek a pályán a felnőttmeccs során, alaposan rányomta a bélyegét a találkozóra, és teljes mértékben a bajnoki harmadik helyért küzdő békésiek akarata érvényesült: lényegében már az első öt perc során eldőltek az érdemi dolgok (19-2-vel kezdett a vendéglátó), és hiába küzdöttünk, tizenegy pontnál közelebb nem tudtunk jönni – a 63-47-es félidő után a harmadik és a negyedik negyed is a jobban játszó Békésé lett, végül 100-73-ra nyertek. Mindez azt jelenti, hogy a Budafoknak a maradék három találkozójából (Békés idegenben, Cegléd és Eger otthon) legalább kettőt el kéne veszítenie ahhoz, hogy ne az övék legyen az első hely. Bárhogy is történjen, 19 sikerrel és 3 vereséggel szép idényt tudhatnak maguk mögött U20-asaink, abszolút jár a dicséret a csapatnak!
NB I/B U20 Zöld csoport, 25. forduló:
Békés-Vásárhelyi Kosársuli 100-73 (35-19, 28-28, 14-11, 23-15)
Békéscsabai Evangélikus Sportcsarnok, zárt kapuk mögött. Vezette: Szabó, Kovács
Kosársuli: Bodócsi 4, Kozma 11/3, Filak 4, Németh 2, Acimovic 3
Csere: Varga 12/3, Bálint 14/9, Bősz 6, Molnár 4, Megyesi 4, Karsai 4, Pánczél 5/3
Vezetőedző: Tóth Tamás
Tóth Tamás: “A maratoni, félórás késéssel és hosszabbítással tarkított felnőttmeccs után szinte törvényszerű volt, hogy tompán, enerváltan szállunk be a mérkőzésbe. Öt perc után 19-2-es hátrányból futottunk az eredmény után és ezt remekül ki is használta a békési csapat. Több rossz döntést hoztunk, így nem volt esélyünk a fordításra, ma ennyivel jobb volt ellenfelünk, gratulálok nekik! Kiváló játékvezetés volt, öröm volt látni, mennyire alázatosan végzik a nem könnyű feladatukat a sporttársak. Sorozatterhelés alatt vannak a játékosaim, így nem tudok rosszat mondani rájuk, ma nem jött ki a lépés nekünk. 19 győzelmünk mellett csupán háromszor kaptunk ki a bajnokság során, emelem kalapom a srácok előtt!”
A felnőttjeinknek egyetlen egy meccsük van hátra az alapszakaszból, jövő vasárnap 18 órától a már biztos alapszakaszgyőztes Ceglédet látjuk vendégül. Ennek a találkozónak, valamint az Újpest-Óbuda rangadónak függvényében a második, a harmadik vagy a negyedik pozícióban is végezhetünk, ami a felsőházi rájátszás szempontjából egyáltalán nem elhanyagolandó szempont.
(Forrás: vasarhelyikosarsuli.hu)