A hódmezővásárhelyi árvízvédelmi körtöltés déli szakaszának kiépítése

Az 1879‒1888 között készült Hódmezővásárhely város belterületi térképei és Körtöltésügyi jegyzőkönyvek alapján kezdetben valószínűleg 3 kocsilejárót alakítottak ki az akkori nevén Szegedi utcza (ma Városház utca, Hősök kapuja), Iskola utcza (ma Szőnyi utca-Bethlen Gábor kapu), Zrínyi utcza (ma Kaszap utca, Nagy Imre kapu) területén.
A Szentkirályi utca kapulejárója az 1883-as belterületi térképen még gyalogos lejáróként van ábrázolva. A jegyzőkönyvek egy helyen utalnak rá, hogy kezdetben igen szűkre szabták a lejárók szélességét, hogy esetleges árvíz idején könnyedén le tudják zárni azokat, de később a forgalom megnövekedésével fokozatosan kiszélesítették őket. A levéltárban példának okáért az 1883-ban elkészített belterületi térképen feltüntették a déli körfalat és az átjárókat is, ezek alapján feltételezik, hogy a kocsilejárók az 1880-as évek végéig nem lehettek 3‒4 m-nél szélesebbek.
A ma már 17 m széles Szőnyi utca kocsilejárója esetében 2019 őszén a tram-train villamos vasút nyomvonalának kialakítása során végzett régészeti megfigyelés közben, a közút viszonylagos közepén egy négyzetes alapterületű –valószínűleg pillér alapot, a déli oldalán a téglafal egy részét és két oldalán egy-egy pillércsonkot figyeltek meg a 3,5 m széles nyomvonal árkában 0,8–1,2 m mélyen.

Fotó: Szabó-Hubay Attila Győző
A múzeum munkatársai azt feltételezik, hogy az 1879–1881 között kialakított eredeti szélességű átjáró egyik részét találták meg. Mivel azonban csak a nyomvonal szélességében kutathattak, ezért ezek egyelőre csak feltételezések maradnak a további levéltári kutatások befejezéséig.
A múzeumot Borus Gábor helytörténész és Benkő László látta el adatokkal.
Teljes leírás és további fotók: