Jóváhagyták az iskolahalasztási kérelmek túlnyomó többségét

A cikk felidézi, hogy Rétvári Bence parlamenti államtitkár a jobbikos Ander Balázs képviselő kérdésére reagálva emlékeztetett, hogy a korábbi rendszerben a nagycsoportosok további óvodában maradásáról szóló döntések egy része nem volt megalapozott, ezért vált szükségessé, hogy objektív szerv – az Oktatási Hivatal (OH) – vizsgálja a kérelmeket.

Bár a baloldal a szabályváltozás tavalyi életbelépése óta folyamatosan azzal riogat, hogy éretlen gyerekeket akar idő előtt iskolába kényszeríteni a kormány,

az eddigi tapasztalatok szerint a döntési jogkört megkapó OH elsöprő többségben helyt adott a szülői kérelmeknek.

Amíg a döntés az óvodavezetők kezében volt, nagyon eltérő gyakorlat alakult ki az intézmények körében a visszatartást illetően, ezeket szerette volna egységesíteni a kormány – húzta alá Rétvári, aki szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy indokolt esetben, ha a gyermeknek valóban fejlettségbeli hiányosságai vannak, akkor a felmentést engedélyező szerv meg fogja adni az engedélyt az iskolakezdés elhalasztására.

Közlése szerint az Oktatási Hivatalhoz ebben a tanévben 16 487 halasztási kérelem érkezett március 9-ig, és 96 százalékban helyt is adtak a szülői kérelmeknek,

tehát a gyermek az óvodában maradhatott.

Az esetek mintegy felében – 53 százalékában – szakértőket is kirendeltek a megalapozottabb döntés érdekében.

Bár a szülők elsősorban halasztásért folyamodnak, van példa ennek az ellentétére is: az idén is több száz szülő jelezte, hogy hatéves kor előtt, vagyis a tanköteles kor elérését megelőzően szeretné iskolába íratni a gyermekét. Ilyenből most 237 kérés érkezett, amelyek többségének ugyancsak helyt adott az OH. Az iskolaérettségi, tankötelezettségi szabályokkal egyébként az alapvető jogok biztosa is foglalkozott nemrég.

Kozma Ákos többek közt kezdeményezte,

hogy a halasztási kérelmek a határidőn túl is beadhatók legyenek, továbbá kérte, hogy a szülők kapjanak bővebb tájékoztatást, ismerhessék meg a gyermekükről készült szakvéleményt.

Az ombudsman egyúttal felkérte Kásler Miklós minisztert arra, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat, és azok eredményéről adjon tájékoztatást.

Rétvári Bence felidézte, hogy ezeket a kérdéseket az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de nem vonták kétségbe az új szabályozás létjogosultságát, hanem főként többlet garanciális elemekre tettek javaslatot olyan esetekben, amikor a szülők nem nyújtottak be javaslatot gyermekük érdekében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére, és az érintett jogszabályi rendelkezéseket módosítják – tette hozzá.

mti