Századvég: A valódi európai értékek karakteresebb képviseletére ad lehetőséget a Néppártból való távozás a Fidesznek

Mi történt?

Az Európai Néppárt (EPP) frakciójának kisebb pártjai már régóta kezdeményezik a Fidesz Néppártból való kizárását, amit most a mainstream médiában is Lex Fidesznek nevezett frakciószabályzat-módosítással akartak elérni. A javaslat lényege: Az EPP-ben felfüggesztett tagságú pártok esetében már nem csak egyes képviselőket, hanem egész pártokat is ki lehetne zárni a párt EP-frakciójából – áll a Századvég elemzésében.

Ehhez a korábbi kétharmados küszöböt egyszerű többségre módosították volna. A szavazás előtt született kompromisszum értelmében új elemként az egész pártokra vonatkozó kizárási lehetőség a szövegben maradt, a kizáráshoz szükséges küszöb azonban változatlan maradt.

Kik nyertek?

Látszólag a Soros György kottájából játszó bevándorláspárti erők és a brüsszeli bürokraták nyertek, hiszen ők már régóta próbálták a Fideszt és a Néppártot egymástól elidegeníteni.

Valójában a Fidesz és Európa konzervatív, keresztény és bevándorlásellenes polgárai és erői nyertek, hiszen a magyar kormánypárt mostantól sokkal szabadabban, hatékonyabban és karakteresebben tudja a valódi európai értékekre épülő politikáját az uniós intézményekben képviselni.

Miért nincsen égető szüksége a Fidesznek a Néppártra?

Magyarország miniszterelnöke az utóbbi években már jellemzően nem az Európai Parlamentben és a Néppárton keresztül képviselte eredményesen az ország érdekét, hanem az állam- és kormányfők tanácsában.

Az európai és a világsajtó Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választásánál, az idén induló hétéves költségvetés és a Next Generation EU gazdaságélénkítő csomag tárgyalásainál, vagy a „jogállamisági” mechanizmus kérdésénél Orbán Viktort tartotta a tárgyalásokra egyik legnagyobb hatással lévő politikusnak.

Ezek a döntések az európai politikára tipikus, úgynevezett „mozgó”, a Néppárton átnyúló szövetségekben születtek, mint ahogy a Magyarország számára fontos számos további kérdésnél sem kizárólag és első sorban a Néppárt számít a megoldás kulcsának.

Mi várható?

A Fidesz távozásával a magyar érdekérvényesítés fő színtere továbbra is az Európai Tanács marad, ahol Orbán Viktornak és Magyarországnak politikai riválisai által is elismert módon az ország súlyánál jóval nagyobb politikai befolyása van. Ez a folyamat az Európai Parlamentnek a költségvetési tárgyalásoknál is látható leértékelődését és az állam- és kormányfők tanácsának további felértékelődését vetíti előre.

Továbbra is az asztalon van Orbán Viktornak a Néppárt és Fidesz között alakítandó frakciószövetség-javaslata, amely a Brit Konzervatívok és a Néppárt 1999 és 2009 közötti együttműködésének példáját követné. Amennyiben nem sikerül a Néppárton belül kompromisszumot találni, úgy a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján első útja Varsóba fog vezetni, ahol a lengyel kormánypárt, a PiS vezetőivel egyeztet.

A Fidesz elnöke egy korábbi beszédében felvetette egy közép-európai (régi vágású kereszténydemokrata) európai pártcsalád életre hívását is. Ez a lépés átírná az Európai Parlament hatalmi architektúráját, mivel idén ősszel, az EP ciklusának félidejénél a mandátumszám arányában osztják újra a parlament tisztségeit.

Egy karakteresen nemzeti szuverenista, a keresztény kulturális értékek és a hagyományos családmodell védelmére, a bevándorlás korlátozására, és a patrióta gazdaságpolitika képviseletére vállalkozó formáció a Századvég Alapítvány Európa Projekt kutatásai alapján közelebb állna az európaiak többségének várakozásaihoz, mint a mainstream európai politika.

forrás hirado.hu, borítókép mhirstart.hu