Bűncselekmények Áldozatainak Európai Napja: krízishelyzetben is van segítség!
1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, ez a nap azóta is számos országban – 1993 óta Magyarországon is – a Bűncselekmények Áldozatainak Európai Napja.
A sértett által elmondottak általában nélkülözhetetlenek az elkövető felelősségre vonásához, ugyanakkor a bíróság arra törekszik, hogy a kihallgatások számát a legszükségesebbre korlátozza, a megjelenés költségeit pedig megtéríti. A sértett teljesen anonim maradhat, kérheti, hogy az adatait – akár a nevét is – csak a hatóság, illetve a bíróság ismerhesse meg.
Különleges bánásmódot igénylő sértettek esetén további egyéniesítésre van mód: elkerülhető a vádlottal való személyes találkozás, a vádlott távollétében is kihallgatható, de lehetőség van arra is, hogy a lakóhelyhez közelebbi bíróságról videókapcsolat útján, akár torzított kép- és hangközvetítéssel vegyen részt a tárgyaláson. Egyes esetekben videófelvétel is készíthető a kihallgatásról, így azt csak a bíró – gyermekek esetén akár pszichológus részvételével, barátságos gyermekmeghallgató szobában – folytatja le.
Sok esetben éri kár a bűncselekmények áldozatait, mely körben szintén kiszélesedtek a lehetőségek: a tényleges, anyagi kár mellett a személyiségi jogok megsértése miatti sérelemdíj-igény is előterjeszthető, melyhez illetéket nem kell leróni. Ha a vádlott a kárt nem ismeri el és a büntetőeljárásban az igényt nem lehet elbírálni, a sértett hozzájárulása esetén a bíróság a kérelmet gyorsított per lefolytatása érdekében megküldi a polgári bíróságnak. Ha a vádlott önként nem teljesít, a sértett illetékmentes végrehajtási eljárásban kérheti a megítélt kár behajtását.
A bírósági szervezetrendszeren kívül Áldozatsegítő Szolgálatok és Áldozatsegítő Központok is várják azon sértetteket, akiknek pszichológiai vagy jogi segítségnyújtásra van igényük, emellett Áldozatsegítő Vonal (06 80 225 225) is működik.
Fotó: Illusztráció
