A focipályától a kórház-éjszakáig

A Magyar Széppróza Napja online eseménysorozatán Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont szakmai tanácsadója tartott előadást, amelyben a huszadik századi magyar író, Mándy Iván prózájának személyes, társadalmi és történelmi dimenziójáról beszélt.

Negyedik alkalommal került idén megrendezésre, február 18-án, Jókai Mór születésnapján a Magyar Széppróza Napja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa és a Magyar Napló Kiadó szervezésében. Az online eseménysorozaton előadást tartott Miklós Péter címzetes egyetemi tanár, a hódmezővásárhelyi Emlékpont szakmai tanácsadója is, aki Mándy Iván (1918–1995) szövegvilágának személyes, társadalmi és történelmi dimenziójáról beszélt.

Miklós Péter A focipályától a kórház-éjszakáig. Kalandozás Mándy Iván világában című referátumában elmondta: Mándynak köszönheti a magyar irodalom és mozgóképkultúra például Csutak, az iskolásfiú, vagy éppen Minarik Ede, a Régi idők focija (1973) című film legendás mosodásának alakját.

Az 1940-es éves második felében az Újhold folyóirat alkotói körének tagjaként számon tartott, valamint Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs baráti társaságába tartozó Mándynak a Rákosi-diktatúra idején nem jelenhetett meg prózakötete, csak ifjúsági művei és átdolgozásai kerülhettek kiadásra. A huszadik századi budapesti nagyvárosi élet – pályája érett szakaszában már a szürrealizmus és az abszurd eszközeivel élő – megörökítője, Mándy Iván munkáiban ott vannak a Teleki tér legendás alakjai éppúgy, mint a vadászat momentumai a légyre egy lakás nappalijában.

Miklós Péter előadásából kiderül, hogy a József Attila-díjas és Kossuth-díjas Mándy Iván egyik korai írásában a nagypapa könnyed rosszulléte a múlandósággal szembesíti a kisunokát, míg utolsó kisprózai műveiben olyan jeleneteket ír le szépirodalmi szövegeiben, mint amikor Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok lesz, vagy ahogyan megél egy kórházi éjszakát az elbeszélő.