Az epilepsziaroham leállításának beavatkozási pontját azonosították a Szegedi Tudományegyetem agykutatói

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

 Meggátolni az epilepsziás rohamot. Ez a célja az MTA-SZTE Lendület programján kétszer is eredményes, továbbá az NKFI Hivatal „Élvonal” pályázatát is elnyert kutatónak, dr. Berényi Antalnak. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar adjunktusa és 6 kollegája jegyzi azt a cikket, amelyet a patinás idegtudományi szaklap, az oxfordi Brain közölt 2021. január 27-én.

– Az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek. Az ilyen gyógyszerrezisztens esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz – jellemezte a helyzetet dr. Berényi Antal. – Ezzel szemben kísérleteink eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a „konzerv” ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot.

Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen „problémás” esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot. – Pici agyterületet kerestünk, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét – mutatott az agy mélyebb részen található területre az SZTE kutatóorvosa. – Nem véletlenszerű volt ez a választás. Korábbi kutatásaink során láttuk már, hogy ennek a területnek komoly hatása van az agyi ritmusokra. De epilepszia terápia vonatkozásában korábban nem vizsgálták ezt az agyterületet.

Az SZTE kutatói azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.– Ha elindul az epilepsziás roham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjunk olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik – magyarázta. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.

Az SZTE Berényi Antal-féle kutatócsoportjának a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyelésit követően, 2020-ra születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ.– Azt fogjuk vizsgálni, hogy az új módszer alkalmazásához milyen eszközt készíthetnénk. Ezzel a tervezett humán és klinikai alkalmazással majd elérkezhetünk az út végére, a betegágyhoz – fogalmazott. Emellett dr. Berényi Antal és nemzetközi csapata, az epilepszia kialakulásának megértéséhez hozzájáruló újabb kérdések megválaszolása felé is fordul a jövőben.

Forrás: SZTE Sajtó
Borítókép: archív fotó, MTI