Három év börtönnel sújtható az állatkínzás
Nemrég közölte a rendőrség, hogy egy törökszentmiklósi család egyik tagja az udvaron tartott kutyájukat azzal büntette, hogy a nyakörv láncánál felemelte úgy, hogy az állat lábai nem értek talajt, továbbá – mivel az eb korábban megszökött – annak mellső és hátsó lábait dróttal összekötözte.
A kutya kínjában vonyított, akkor is, amikor állampolgári bejelentést követően a helyszínre érkeztek a rendőrök. Amit a tettenéréskor láttak, az bűncselekménynek számít. Felszólították a férfit, hogy távolítsa el a kutya lábairól a drótot.
Az eb láthatóan alultáplált volt, és úgy volt kikötve, hogy fedett helyre sem tudott behúzódni. A rendőrök a 34 éves férfit előállították a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságra, ahol állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták, a férfi beismerő vallomást tett. A kutyát egy helyi állatvédő alapítvány fogadta be.
Hasonló durva állatkínzás történt január végén is. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított egy komlói férfi ellen, aki bántalmazta kölyökkutyáját, majd az állatot egy szemeteskonténerbe dobta. A gyanúsítottat elfogták, kihallgatásakor elismerte a bűncselekmény elkövetését. Az állatnak fej- és szemsérülést okozó férfi a tettét azzal indokolta, hogy a kutya viselkedése miatt nagyon mérges lett.
Online kérdőív az állatok védelmében
Az ilyen és ehhez hasonló esetek visszaszorítása érdekében, illetve az állatkínzók ellen állatvédelmi társadalmi párbeszéd kezdődött, online kérdőív formájában várják a lakosság véleményét – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a NOÉ Állatotthonban. A kérdőívet az Állatvédelem.kormány.hu oldalon lehet kitölteni.
A tárcavezető ismertette: a kormány és az Agrárminisztérium (AM) törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében.
Ebben a szellemben indítja el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák a kölcsönös információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, valamint az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában. Nagy István kiemelte, az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti.
Ismertette: már hosszú évek óta dolgoznak az állatok védelme érdekében; felléptek az állatkínzás ellen: ma már az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségéről
Magyarországon a törvények egyértelműek, és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak.
Törekvéseik folytatásaként tavaly az állatvédelem tematikáját miniszteri biztosi szintre emelték az AM-ben – tette hozzá Nagy István.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy az állatvédelmről az online felmérés március 7-ig tart, és várják a véleményeket az Állatvédelem.kormány.hu oldalon.
A jogszabályi környezet felülvizsgálatával kapcsolatban várják a véleményeket a nem megfelelő állattartással szembeni fellépésről, az állatkínzás büntethetőségéről, a tiltott állatviadalokról, a pirotechnikai eszközök használatáról és cirkuszi vadállatok helyzetéről is – fűzte hozzá.
Magyarországon 2004 óta bűncselekmény az állatkínzás
Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, a jogszabály védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól.
Ezt a bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.
Letöltendő börtön
Azt, hogy hány állat esik áldozatul az állatkínzásnak Magyarországon, senki nem tudja. Az esetek többsége soha nem derül ki, mert például a szemtanúk elmennek a látottak mellett, esetleg nem akarnak haragot a szomszéddal.
A rendőrségi bizonyítás is nehéz. A legkirívóbb esetekben is legtöbbször felfüggesztett börtönbüntetést szab ki a bíróság, ha büntetlen előéletű az elkövető.
Székesfehérváron nemrégiben azonban precedensértékű ítélet született. Egy év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy állatkínzót.
A Székesfehérvári Törvényszék egy visszaeső férfi ügyében már szigorúbb volt
– ismertette Gyuricza Zsolt, a törvényszék sajtószóvivője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában 2020 októberében.
Az ügyről a szóvivő elmondta, hogy a vádlott egy ingatlan udvarán, kutyaház nélkül, egy palatetős rész alatt, mindenféle fekvő alkalmatosság nélkül 2,9 méter hosszúságú láncra kötve tartotta az állatot. Nyakörvként nadrágszíjat használt. A vádlott 2018 nyara és 2019 januárja között csak alkalomszerűen, ritkán járt ki az ingatlanra, így az ott elhelyezett állatot rendszeresen, több hétre ellátás nélkül hagyta.
„2019. január 19-én az állatmentő elszállította a kutyát, azonban a kialakult egészségügyi állapota és a kóros lesoványodás miatt az orvosi ellátás ellenére két hónap múlva az állatmenhelyen elpusztult. A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság egy évben állapította meg a szabadságvesztés mértékét, és emellett egy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélte a vádlottat” – részletezte a szóvivő.
Ez a férfi két évvel korábban hasonló állatkínzás miatt már állt bíróság előtt. Akkor négy hónap, egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
„Ugyanezen az ingatlanon tartott szintén nem megfelelő körülmények között egy másik kutyát, amely egyébként egy hasonló fajtájú, nagy testű kutya volt” – fogalmazott Gyuricza Zsolt.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, mti
