Fegyházbüntetésre ítéltek két nőt Szekszárdon emberölési kísérlet miatt
A bíróság társtettesként elkövetett emberölési kísérlet miatt mondta ki bűnösnek a két vádlottat, és négy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától.
A tényállás szerint az 50 éves nő és 21 éves lánya, illetve az 53 éves férfi között több éve megromlott a kapcsolat. A két nő 2018. szeptember 18-án elhívta magukhoz az akkor már külön élő férfit azzal, hogy szeretnének kibékülni vele, és azt mondták neki, hogy “békesütit” készítettek neki.
Az anya – elsőrendű vádlott – hátulról befogta a sértett szemét, a másodrendű vádlott lány pedig egy 16 centiméteres pengéjA bíróság társtettesként elkövetett emberölési kísérlet miatt mondta ki bűnösnek a két vádlottat, és négy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától.
A tényállás szerint az 50 éves nő és 21 éves lánya, illetve az 53 éves férfi között több éve megromlott a kapcsolat. A két nő 2018. szeptember 18-án elhívta magukhoz az akkor már külön élő férfit azzal, hogy szeretnének kibékülni vele, és azt mondták neki, hogy “békesütit” készítettek neki.
Az anya – az elsőrendű vádlott – hátulról befogta a sértett szemét, a másodrendű vádlott lány pedig egy 16 centiméteres pengéjű késsel nyakon szúrta, majd darázsirtót fújt az arcába.
A férfinek sikerült kimenekülnie a házból, eközben a felesége egy gumikalapáccsal többször fejbe ütötte. Az utcán menekülő sértettet a lánya gyalog, a felesége autóval követte, majd az asszony oldalról, 35-40 kilométeres óránkénti sebességgel, szándékosan nekihajtott. A két vádlott ezután hazament, a férfi pedig bemászott egy ház udvarába, és onnan hívott segítséget.
A bíróság szerint a kés a bal oldali artéria mellett hatolt be a férfi nyakába, és a szúrás csak a véletlennek köszönhetően nem lett halálos. A gázolás a sértettnek térdszalagszakadást és sípcsonttörést okozott.
A bíróság szerint a két nő előre kitervelten követte el a bűncselekményt.
Farkas László bíró kitért arra, hogy az egyébként jó intellektusú fiatal nő indokolatlan félelmet érzett apja iránt, nem bírta elviselni a jelenlétét, és emiatt a nevét is megváltoztatta. Ismertette: a vádlottak a perben nem ismerték el bűnösségüket, jogos önvédelemre hivatkoztak, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a védekezést.
Az elsőrendű vádlott és védője eltérő tényállás és minősítés megállapításáért, valamint enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az ítélet tudomásul vételéhez.
(Borítókép: illusztráció)
