Megkezdődik a 60 év alatti krónikus betegek oltása is

Folytatódik a héten a regisztrált legidősebbek oltása, és megkezdődik a hatvan év alatti regisztrált krónikus betegek oltása – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

György István elmondta: az egészségügyi dolgozóknak és az idősotthonok lakóinak, dolgozóinak kampányszerű oltásával január végén lezárult az oltási terv első két szakasza. A preferált csoportot ma a regisztrált legidősebbek jelentik, közülük már 35 299 embert oltottak be kórházi oltópontokon és háziorvosoknál.

Jelezte, hogy a regisztrált legidősebbek oltása az eddigi kettő helyett három vakcinával folytatódik: a háziorvosok a kedden érkező Pfizer- és a hét második felére várt Moderna-szállítmányból kapnak oltóanyagot, a kórházi oltópontokon a Szputnyik vakcinát használják, mert annak tárolási, hűtési feltételei ott jobban biztosíthatók.

György István kitért arra: a megyei oltási munkacsoportok és a háziorvosok közösen szervezik a regisztrált legidősebbek kórházi oltópontos oltását, akik közül most a krónikus betegségekben nem szenvedő regisztráltak kapnak vakcinát. Arról, hogy ki oltható és ki nem, a háziorvos, illetve az oltóorvos dönt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a 60 év alatti regisztrált krónikus betegek oltása a szombaton érkezett AstraZeneca-szállítmánynak köszönhetően kezdődhet meg.

“Ez az oltóanyag nagyon könnyen kezelhető, nem igényel speciális körülményeket, ugyanakkor az előírásoknak megfelelően a 60 év alattiaknak tudjuk adni” – mondta, majd hozzátette: ezzel újabb célcsoport oltása is lehetővé válik az oltási rendben.

A vakcinát az alkalmazási előírásainak megfelelően annak a preferenciacsoportnak az oltására használják fel, amely ott az első helyen szerepel, ez pedig a 60 év alatti, krónikus betegségben szenvedők csoportja.

Az oltás szempontjából ebbe a csoportba tartoznak a szív- és érrendszeri, a krónikus tüdőbetegségben, daganatos betegségben, cukorbetegségben szenvedők és a transzplantáltak is – ismertette.

Közölte: az e heti oltáshoz szükséges vakcinákat a hét közepéig kiszállítják, a háziorvosokhoz eljuttatják az oltóanyagok dokumentációit és a legfrissebb listákat a praxishoz tartozó regisztrált oltandókról – mondta.

Kiemelte, hogy a háziorvosok megkapják a pontos feladatokat a megyei oltási munkacsoportoktól, az oltás előtt állókat felhívják, egyeztetik a vakcinabeadás időpontját és azt is, kinek kell kórházi oltópontra mennie. Ehhez betegszállítót is igénybe lehet venni, ha a szállítást a család nem tudja megoldani.

György István megköszönte a háziorvosok, oltóorvosok, kórházi oltópontokon dolgozók munkáját. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az oltási terv végrehajtásának ütemét a rendelkezésre álló oltóanyagok mennyisége határozza meg.

“Oltani csak vakcinával lehet, abból pedig továbbra is sajnos kevés van, ezért csak ütemezetten és kis szakaszokban tudunk haladni, amíg nem jönnek meg a nagyobb, több százezres vakcinaszállítmányok” – hangoztatta.

Az államtitkár közölte, az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon sem tudják biztosítani, hogy az oltóponton oltásra jelentkező válassza ki, melyik vakcinát kéri.

“A választás joga abban az értelemben biztosított, hogy valaki beoltatja-e magát vagy sem, továbbá az éppen rendelkezésre álló vakcinával beoltatja-e, vagy sem” – mondta. Hozzáfűzte: “a vakcinák az alkalmazási leiratukban foglaltak szerint egyformán biztonságosak és alkalmasak az immunizáció elérésére”.

György István megjegyezte, hogy az oltásokat a vakcinák rendelkezésre állásának függvényében szervezik, az oltópontokon az oltóhelyek száma az ütemezett oltási szakaszban 5 ezer, a tömeges oltási szakaszban több mint 7 ezer.

Ezek kórházakban, szakrendelőkben, háziorvosi rendelőkben vannak, egyelőre nincs szükség arra, hogy egyéb oltópontokat vonjanak be, hogy “stadionokban oltsanak” – jelentette ki.

Az oltások beadására “szükség esetén vannak tartalékhelyszínek, akár szavazóköri helyiségek, vagy más létesítmények.”

György István elmondta, a héten befejezi a megyei oltási munkacsoportok látogatását, eddig 20-ból 18-at keresett fel és jók a tapasztalatai.

Végezetül arról szólt, hogy az oltási folyamatot “a legnagyobb óvatossággal és biztonsággal, minden rendelkezésre álló vakcina” felhasználásával tervezik, hogy mielőbb vissza tudják állítani “a társadalmi kapcsolattartás békeidőbeli állapotát”, az egyének, családok egzisztenciáját, a munkahelyek működését, az ország normál rend szerinti működését, valamint a fenntartható gazdasági növekedési pályát is, “amelyre a magyar gazdaságnak minden képessége megvan”.

Szerdától új beutazási szabályok lépnek hatályba Ausztriában

Február 10-étől, szerdától új beutazási rendelet lép hatályba Ausztriában – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes közölte: az új szabályok értelmében a beutazást megelőzően online regisztrációt kell kitölteni, és a belépést követően mindenki köteles hatósági házi karanténba vonulni tíz napra. Hozzátette: a beutazást követő ötödik naptól van lehetőség ingyenes PCR- vagy antigénteszt elvégeztetésére.

Az alezredes tájékoztatása szerint a rendelet hatálya nem terjed ki az ingázókra, a szükségszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági munkát végzőkre, a személyforgalmi tranzit- és a nemzetközi tranzit-teherforgalomra, valamint a sürgősségi orvosi ellátásban részesülőkre.

Kiss Róbert beszámolt arról is, hogy a hétvégén 610 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt, így már meghaladja a 24 ezret az ilyen ügyekben elrendelt intézkedések száma.

Elmondta: 495-en az önkormányzati rendeletek ellenére sem viselték a maszkot közterületen, 38 emberrel szemben azért intézkedtek, mert buszon, villamoson, megállóban nem volt rajtuk maszk, 77-en pedig bevásárlóközpontban nem viselték a védőeszközt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 824 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 610 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitva tartására vonatkozó szabályokat nem tartották be, vagy az ott tartózkodás tilalmát szegték meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy január 30-ától a korábbiaknál súlyosabb szankciókat alkalmaznak, ha a védekezésre vonatkozó szabályok megsértésében a tulajdonos vagy a vendéglátóhely üzemeltetőjének a felelőssége is felmerül. Szombaton egy szombathelyi pizzázót zárattak be ideiglenesen, mert a rendezvénytermükben a tiltás ellenére 17 vendég volt. Ugyancsak bezárattak vasárnap hat hónapra a Heves megyei Boldog településen egy italboltot, amelyet a tulajdonos utasítására nyitottak ki, és a rendőrök ellenőrzésekor két vendég éppen szeszes italt fogyasztott.

Közölte: a hétvégén a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 1656 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. A kijárási korlátozás, majd a kijárási tilalom bevezetése óta 35 554 emberrel szemben intézkedtek országszerte a szabályok megszegése miatt.

A hétvégén is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 252 esetben léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 11 335-ször intézkedtek.

Az elmúlt két napon 24 774 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. A hétvégén 5977 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 15 847-en vannak hatósági házi karanténban. Közülük 1686-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

Beszélt arról is, hogy a határátkelőkön jó ütemben halad a forgalom, de a teherforgalomban a belépőoldalon Röszkénél és Tompán 2-2 órás várakozással kell számolni.

A járvánnyal összefüggésben március óta 529 bűncselekmény miatt indult eljárás, eddig 103 gyanúsítottat hallgattak ki – mondta el az alezredes.

Nőtt a bizalom a védőoltások iránt

Nőtt a magyar lakosság bizalma a védőoltások iránt – mondta az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília a Központi Statisztikai Hivatal adatait ismertetve közölte: míg a járvány kezdetén, illetve a védőoltások alkalmazása előtt csak a lakosság 15 százaléka szerette volna beoltatni magát, most már majdnem 50 százalék az arányuk.

Eddig 289 042 ember kapta már meg az első védőoltást valamelyik vakcinából, és 107 592-nek a második dózist is beadták már. Úgy fogalmazott: Magyarország igyekszik megtartani az unión belüli kedvező átoltottsági helyét, de ez alapvetően a beérkező vakcinák mennyiségétől függ. A magyar lakosság 3 százaléka oltottnak számít, az uniós átlag 2,7 százalék – mondta.

A szombaton érkezett oxfordi AstraZeneca-vakcináról elmondta: kezelhetősége a Pfizer vakcinánál egyszerűbb, az oltóanyagoknál megszokott hőmérsékleten, 2 és 8 fok között tárolható. Az első és a második oltás között 4-12 hetes időintervallumot engedélyez a gyártó. Az oltási munkacsoport döntése szerint Magyarországon 4 hét telhet el a két oltás között, hogy minél előbb kialakuljon a teljes védettség.

Hozzátette: az AstraZeneca oltással a 18 és 60 év között krónikus betegeket fogják oltani, mert a klinikai 3-as vizsgálatban az idősebbek körében a vakcina használatáról egyelőre nincsen elegendő információ.

A szakember elmondta, alapesetben az AstraZeneca védőoltással is “korban visszafelé haladva” kezdik meg az oltást, de nem kizárólag az életkor számít majd az oltási sorrendben, hiszen sok fiatal él súlyos, krónikus betegséggel.

A háziorvosok most is meg fogják kapni a beoltandók listáját, és mindkét szempontot – életkor, betegségek – mérlegelve döntenek az oltandók sorrendjéről – mondta.

Az orosz Szputnyik V vakcináról Müller Cecília elmondta, annak minden gyártási tételét bevizsgálták, és minden vizsgált paraméternek megfelelt az oltóanyag. Mint mondta, a Szputnyik vakcina esetében a gyártó szerint “bizonyos krónikus betegségeknél kellő óvatossággal” kell eljárni.

Kiemelte, nincs száz százalékos védelem, a vakcinák hatásfoka jó, és az a fontos, hogy biztonságos vakcinákkal rendelkezzen Magyarország. Hozzátette: minden esetben az oltóorvos dönt arról, hogy az adott személynek melyik a legmegfelelőbb vakcina.

Müller Cecília jelezte, megfeszített járványügyi munka folyik az összes hatóságnál, és vannak olyan feladatok, amelyek most háttérbe szorulnak a védekezés miatt. “Így minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberi életek megmentéséről van szó” – fogalmazott.

Türelmet kért azoktól, akik valamilyen adatszolgáltatási igénnyel fordulnak a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, mert – mint mondta – ezeket is meg kell, hogy előzze az emberi életek védelme, az oltási terv következetes végrehajtása.

Müller Cecília szerint arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a koronavírus elleni oltást évről évre ismételni kell-e vagy a vírus esetleg “eltűnik”. Mint mondta, ezek közül bármelyik variáció igaz lehet, hiszen a vírusról naponta jelennek meg új információk.

Ha valaki valamilyen okból nem tudta sem az első, sem a második dózist felvenni az előre megbeszélt időpontban, annak az oltása sem marad el, csak egy másik időpontra tolódik – mondta Müller Cecília.

Az oltásoknak felső korhatára nincs, az egyéni kockázatot kell mérlegelni – mondta kérdésre a szakember. A tapasztalatok szerint az oltás felvétele lényegesen kisebb kockázatot hordoz, mint annak elmaradása – tette hozzá.

Ahogy lesz elégséges vakcina az országban, elindulhat a lakosság tömeges oltása – mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos. “Bizakodóak vagyunk, terveink vannak, és ez (a tömeges oltás) akár március elején megindulhat” – fogalmazott.