16. századi dénárok Hódmezővásárhely belvárosából
Hódmezővásárhely belvárosából, a teljesség igénye nélkül mintegy két tucat 16. századi dénárlelet került elő, melyek részben a Tornyai János Múzeum Régészeti Gyűjteményében találhatók.
„A legkorábbi vereteket 1994-ben B. Nagy Katalin régész leletmentéséből ismerjük. A Gyulai utca 27. szám alatt, árokásás közben egy vörös mázatlan füles korsóban egy korántsem teljes, 1045 darabból álló, 16–17. századi éremkincs került elő. A többfajta kibocsájtó közül csak 12 darab volt magyar, ebből csak 9 volt 16. századi dénár, melyeket I. Ferdinánd (1527‒1564), Miksa (1565‒1576) és Rudolf király (1565‒1576) uralkodása idején, 1536‒1600 között bocsájtottak ki a körmöcbányai pénzverdében. A szép állapotban megmaradt érmék a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében találhatók.
Publikálva: Nagy Ádám: XVI. századi pénzlelet Hódmezővásárhelyről. Dömötör János emlékkönyv. Tanulmányok a 80 éves Dömötör János tiszteletére. Múzeumi Műhely I. Hódmezővásárhely, 2002. 23‒34.
A többi dénár többségét a Szeged ‒ Hódmezővásárhely között épülő tram-train nyomvonala mentén, a nyomvonal árkában 0,9–2,2 mélység között, a belváros Tóalj utca – Szent Antal utca közötti munkaterületén, műszeres lelet- és lelőhelyfelderítés (1 darab hamis rézdénár, TJM RGy. ltsz.: 2019.26.25.), régészeti megfigyelés (egy réz és egy ezüst dénár, még leltározatlan), és régészeti bontómunka során (TJM RGY. ltsz.: 2020.2.813-816. és 830-832.) találtuk meg és egy kivétellel szórványként gyűjtöttük össze 2019‒2020. között.
Az előkerült 11 darab, 14‒15 mm átmérőjű, 0,34‒0,65 grammos, többségében rézdénár szinte mindegyikét verőtőn, kézzel készítették valószínűleg I. Ferdinánd király (1526‒1564) uralkodása alatt, a körmöcbányai pénzverdében. Előlapjukon hajlított oldalú, négyrészben vágott címerpajzs, körirattal, hátlapon Madonna karján a kis Jézussal, körülötte két oldalt K-B verdejegy, köriratban PATRONA VNGARIE látható. A rézdénárok felülete erősen kopott, némelyik hiányos, részben körbevágott, törött, a körirat sok esetben nem, vagy alig olvasható. 9 esetben az érméket 16. századi dénár mintájára hamisítványként verték, mivel a köriratok minden esetben tükörveretesek, a betűk és a verdejegy is fordítva lett beütve és sok esetben értelmezhetetlen. A hamis dénárok közül csak egy került elő régészeti objektumból (TJM RGy. ltsz.: 2020.2.813.).
A 11 darab érméből egy dénár ezüstből készült, előlapján négyrészű címerpajzs, köriratban FERDINAND. D.G.R.VNG.1557., hátlapján Madonna, karján a kis Jézussal, két oldalt K-B verdejegy, köriratban PATRONA VNG látható, ez az egyetlen a 11-ből, amelyik viszonylag szép állapotban, évszámmal maradt meg.
A 16. század elején 1 aranyforint 100 dénárt, 1 garas 8 dénárt ért, szinte minden pénzegységet dénárban számítottak át. A 16. századi jogalkotás szerint a hamis pénzverést és az abban való segédkezést tűzhalállal, a nemesfém-hamisítást és a hamis pénzzel való kereskedést száműzetéssel, a pénz csonkítást pedig halállal büntették. Ennek ellenére a korszak eseményei (háborúk, portyázások, állandó nélkülözések, járványok, pénzrontás (nemesfém súlyának csökkentése érdekében) még inkább elősegítették a pénzhamisítás „intézményének fenntartását” – osztotta meg a Facebookon a Tornyai János Múzeum.
