Brüsszel eljátszotta a lépéselőnyét a vakcinák késői elosztásával

Az Európai Unió a tagországoktól kapott felhatalmazásnak köszönhetően az elsők között szerződött le a koronavírus elleni hatékony oltóanyag nyugati gyártóival, a Pfizer/BioNTech-kel, az AstraZenecával és a Modernával. Brüsszel azonban ezután jócskán lemaradt a vakcinák engedélyezése és elosztása terén az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött – számolt be a koronavírus-járvány első évét elemző cikkében a Politico hírportál.

Hiába szerződött le az elsők között az amerikai és nyugat-európai vakcinagyártókkal az Európai Unió, a lassan és bürokratikusan mozduló brüsszeli gépezet eljátszotta a kezdeti helyzeti előnyét az oltóanyagok elosztásakor – írja elemző cikkében a Politico című uniós hírportál.

Az Európai Bizottság felajánlotta, hogy engedélyezi az unióból időközben kilépett Egyesült Királyság csatlakozását az oltóanyag-vásárlási programjához, London azonban visszautasította ezt. Az Egyesült Királyság ehelyett saját kézbe vette vakcinabeszerzési programját, és sokkal jobban járt.

A hazai fejlesztésű Oxfordi Egyetem/AstraZeneca-vakcina mellett a brit kormány jelentős mennyiséget rendelt az amerikai-német Pfizer/BioNTech-féle vakcinából, majd amikor az amerikai Moderna november 15-én bejelentette, hogy az oltóanyaga 94,5 százalékos hatékonysággal működik, a britek már másnap szerződést kötöttek több millió adagra.

Brüsszel még látványosabban lemaradt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött az új vakcinák jóváhagyása terén.

A Pfizer és a BioNTech november 20-án nyújtotta be kérelmét a sürgősségi felhasználás engedélyezésére az Egyesült Államokban. Az EU gyógyszer-felügyeleti szerve, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban – különféle bürokratikus feltételeket szabva – csak december 1-jén fogadta be a gyártó engedélyezési kérelmét. A brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termék Szabályozó Ügynökség (MHRA) december 2-án, azaz szinte azonnal megadta az ideiglenes jóváhagyást a Pfizer vakcinájára, méghozzá a harmadik fázisú vizsgálati eredmények (humán tesztek) eredményei alapján.

A Pfizer nagy-britanniai leányvállalatának orvos-igazgatója, Berkeley Phillips december 2-án újságíróknak kifejtette: az MHRA megvizsgálta a tesztadatokat, és az összes bürokratikus akadályt félredobva megadta az engedélyt a vakcina használatára.

„Ugyanezt technikailag megtehette volna az EU is, hiszen az összes szükséges dokumentum a kezében volt, de Brüsszel habozása rávilágított a La Manche-csatorna két oldalán tapasztalható eltérő prioritásokra” – fogalmazott Phillips.

Az Egyesült Államok végül december 11-én engedélyezte a Pfizer vakcinájának használatát, három héttel a kérvény benyújtása után. Ugyanezt az unió szerve, az EMA csak tíz nappal később tette meg.

Az EU tíznapos csúszása különösen kényes volt egy olyan időszakban, amikor minden egyes vakcina nélkül töltött nap emberéletek tízezreibe került – mutat rá a Politico.

Erélytelen az EU, csökkentik a gyártók a kapacitást

Ezen a héten újabb feszültséget okozott az EU és az AstraZeneca között, a mikor kiderült, hogy a brit-svéd gyártó a tervezett vakcinamennyiségnek csupán negyedét tudja leszállítani az EU-tagországoknak az első negyedévben. Az unió a gyártót hibáztatja, a cég szerint viszont az unió a hibás, mert később adta le a rendelést, mint mások. Olaszország a szerződésszegés miatt pert fontolgat a vállalat ellen, amihez több tagállam is jelezte csatlakozási szándékát.

Az olasz sajtó felháborodott azon, hogy az első vakcinadózisok kiszállítása idején

Brüsszel ragaszkodott ahhoz, hogy a 60 milliós Olaszország mindössze 9750 adag vakcinát kapjon, ugyanannyit, mint a 465 ezer lakosú Málta.

A 80 milliós Németország ugyanakkor az első szállítmányban több mint 165 ezer adag vakcinát kapott, amiből mind a tizenhét tartomány megkapta a népesség alapján rájuk eső 9750 adagot. De vannak arra utaló jelek is, hogy a teljes EU-blokk kevesebb oltóanyagot kap majd, mint a másik egységes nagy piac, az Egyesült Államok.

„Mindannyian tisztában vagyunk az ellátás problémáival. A vállalatokkal együtt dolgozunk a megoldáson” – igyekezett megnyugtatni a késedelmes vakcinaszállítások miatt aggódó európai parlamenti képviselőket kedden az Európai Gyógyszerügynökség igazgatója. Emer Cooke kijelentette: vizsgálják a gyártási kapacitások bővítésének lehetőségét.

Szerdára csaknem kenyértöréssé fajult az Európai Bizottság és az AstraZeneca vitája. A vállalat lemondta részvételét az oltóanyaghiány miatti válságtanácskozáson, majd amikor Ursula von der Leyen elnök az unióval kötött szerződés nyilvánosságra hozatalára szólította fel az AstraZenecát (és azt a gyártó megtette), a brüsszeli bürokraták azt mondták, „szerkesztett formában” jelent meg a szerződés.

A helyzeten segíthet, hogy a francia Sanofi gyógyszergyár közölte: saját oltóanyagának fejlesztésével gyáraiban 100 millió dózis előállításával segítené a Pfizer vakcinájának gyártását. Ennek ellenére tisztán látszik, hogy a december végén kezdődött uniós oltási kampány legfőbb célkitűzése nem valósítható meg: lehetetlen a nyár végéig beoltani a lakosság 70 százalékát.

A Politico elemzése arra is rámutat, hogy a nemzetközi gyógyszergyártó vállalatok hajlamosak az Egyesült Államokat előnyben részesíteni, ha egy új gyógyszer bevezetéséről van szó. „Általában az USA-ban érdemes elkezdeni a forgalmazást, mert ott térül meg a leghamarabb a fejlesztők befektetése” – mondta a hírportálnak Duan Schulthess iparági szakértő. „Mindenütt nagyon részletes technikai dokumentációt követelnek meg a hatóságok, de az árak általában magasabbak az Egyesült Államokban, így ott könnyebb profitot elérni. Fontos szempont az is, hogy az európai emberek általában bizalmatlanabbak az új vakcinákkal szemben” – tette hozzá.

A Pfizer egyik vezetője úgy fogalmazta meg ezt a helyzetet, hogy „olyan, mintha hárman versenyeznének: az egyik kerékpárral, a másik robogóval, a harmadik gördeszkával”. A fentiek alapján aligha kétséges, hogy az Európai Unió melyik a három közül.

Forrás: hirado.hu