quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Pásztor Jánosra emlékezik a Tornyai

2021. január 29.

140 évvel ezelőtt, 1881. január 29-én született Pásztor János (1881-1945), a XX. századi magyar szobrászművészet kiemelkedő alakja – tette közzé a Tornyai János Múzeum.

“A gyomai születésű Pásztor gyerekkorától 1910 februárjáig Hódmezővásárhelyen élt, bár művészeti tanulmányait 1899-tól 1903-ig a budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában, majd 1903 és 1905 között állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémián folytatta. Miután hazatért Párizsból, 1906 márciusától a Serház téri kaszárnyában kapott műtermet a várostól, ahol egészen 1910-ig, Budapestre költözésig dolgozott.

Egyik célja volt, hogy alkotásain keresztül bemutassa a magyar nép életének jellegzetes alakjait és pillanatait, erre példa a vásárhelyi korszakában készült alkotásai, a Búcsúzkodás és a Vízmerítő lány, de megemlíthetjük a Balatonfüreden felállított Halász és Révész című szobrait is. Életművének külön fejezetét alkotják a klasszikus, idealizált szépségű női akt szobrai, mint például Az elűzött, a Primavera és a Kazinczy-kút nőalakja.

Művészetének harmadik vonulatát jelentik a különféle emlékművek, melyek közül az egyik legismertebb alkotása volt a budapesti Szabadság téren 1921-ben felavatott Kelet című szobor, melyet 1945 augusztusában lebontottak. Számos I. világháborús hősi emlékmű – többek között Hódmezővásárhelyen, Makón és Földeákon –, és a Csendőrvértanúk emlékműve fűződik a nevéhez, ezek mellett megformázta többek között Báthory Istvánt, II. Rákóczi Ferencet, Gömbös Gyulát, Ludwig van Beethovent és Rudnay Gyulát, de az ő alkotása Lotz Károly síremléke is. Munkásságát számos szakmai és közéleti díjjal jutalmazták: 1906: Harkányi-díj, 1922: Állami Nagy Aranyérem, 1925: Akt-díj, 1929: a barcelonai világkiállítás Nagydíja, 1930: Corvin-koszorú, 1941: Magyar Corvin-lánc. 1945. január 7-én Budapest hunyt el.

Életművét a Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének Fotótárába őrzött hagyatékának segítségével idézzük meg. A 250 db üvegnegatívból és 57 db filmnegatívból álló gyűjtemény bemutatja Pásztor János alkotóművészetének folyamatát, hiszen láthatjuk rajta a szobrok mintázását, a beállított modelleket, valamint alkotásai agyag- és gipszmodelljeit, de bepillanthatunk Pásztor János magánéletébe is” – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.