Jelentős kihívás elé állítja a magyar borászokat az éghajlatváltozás
A klímaváltozás hatásait már mindannyian a bőrünkön érezzük. Hogy a változó éghajlat mekkora kihívásokat állít a borászok elé, arról beszélgetett a szakma két képviselőjével az egyik podcast adásában Áder János köztársasági elnök.
Mint hangsúlyozta, az egyéb ágazatok mellett gazdasági szempontból a borászat kiemelten fontos.
A borászat és a bortermelés jelentős értéket termel a világon, ez 360 milliárd dollár egy esztendőben, összehasonlításképpen a magyar GDP-nek a duplája. Tehát, komoly értékteremtésről beszélünk
– mondta Áder János köztársasági elnök.
Hazánk a 15. legnagyobb bortermelő ország a világon, és míg régen a technológiai kihívások jelentették a legnagyobb feladatot, addig a mai borászoknak már a klímaváltozás hatásaira való minél gyorsabb reagálás okoz fejtörést.
„A szőlőtermesztés, a szőlőültetvények telepítése és a várakozás, hogy milyen termést ad, és abból milyen bor lesz, komoly előrelátást igényel” – tette hozzá.
A tokaji és a szekszárdi vidék borászai is érzik a változást,
így minden évben ehhez alakítják a szüreteket is.
„A borászok pechje az, hogy sem a természetet, sem az időt nem tudjuk változtatni. Mikor én Tokaj-Hegyaljára kerültem, akkor kabátban, vacogva szüreteltük a szőlőt, az aszú szemeket, 2018 például egy extrém meleg év volt, akkor már augusztus közepén leszedtük a muskotályt” – emlékezett vissza Bodó Judit borász.
A meleg ugyan kifejezetten előnyös a szőlőnek, az évi csapadék egyre egyenlőtlenebb eloszlása viszont annál kevésbé. A tavalyi, 2020-as évben
az aszályos idő miatt a vártnál tíz százalékkal kevesebb szőlő termett.
Nem kérdés, hogy a következő években számos területen kell változtatniuk a borászoknak, így a jól bevált technikák és a termesztett fajták átgondolására lesz szükség.
Az alkalmazkodás az egyetlen lehetőség. Ha fel szeretnénk készülni a klímaváltozásra, akkor az új telepítések megválasztásában figyelnünk kell arra, hogy milyen kitettségű táblákat választunk – magyarázta.
Várhatóan a jövőben előtérbe kerülnek a szárazságtűrőbb szőlőfajták.
Emellett pedig az újonnan megjelenő kórokozókra, kártevőkre is reagálni kell. Ezen a területen egyre inkább a környezetbarát védekezés kerül előtérbe.
A Móri és az Etyek–Budai borvidéken már számos kisebb borászat átállt a természetközelibb gazdálkodásra.
„Fontos, hogy a talajban az élőflórát ne öljük meg, a talajtakaró növényeket kaszáljuk le, a kaszálék maradjon ott, hogy újrahasznosuljon, és ne használjunk gyomirtó szereket” – részletezte Varga Máté borász.
Ebbe a szemléletbe beletartozik még a rovarhotelek és madárodúk kihelyezése,
valamint a szőlő közé talajtakaró növények vetése.
A fenntarthatóságot ugyancsak erősítik a borászatok azzal, ha termékeiket helyben értékesítik, csökkentve ezzel a szállításból adódó környezeti terhelést.
