A nehéz helyzetben lévőknek mentőöv a hiteltörlesztési moratórium

A járvány okozta válság elején tavaly tavasszal a gazdaságot és a megélhetést segítő első intézkedések között volt a hiteltörlesztési moratórium bevezetése.
Egy több tízezer fős felmérésből kiderült, hogy a nehezebb életkörülmények között élő ügyfelek nagyobb arányban igényelték a moratóriumot – mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette, a cégek közül a mikrovállalkozások és a devizahitelesek vették igénybe.
„A nehéz helyzetben lévőknek mentőöv, a többieknek egy választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium” – hangsúlyozta.
Elmondta, mintegy másfél millió család vette igénybe, ami a hitelállomány körülbelül 50 százalékát jelenti. A cégeknek pedig 41 százaléka.
Akiknek nem volt választási lehetőségük, és kellett nekik a védőháló, igényelték a moratóriumot. A moratórium nem egy egyszeri, visszavonhatatlan döntés. Sem az igénylése, sem az abból való kiszállás – hívta fel a figyelmet Binder.
Ha valakinek közben lesz rosszabb az anyagi helyzete, lehetősége van belépni a hiteltörlesztési moratóriumba.
Ha utána jobbra fordulnak az anyagi körülményei, akkor pedig bármikor nyugodtan kiléphet belőle. A moratórium rugalmasan illeszkedik az ügyfelek anyagi helyzetéhez, legyen szó lakosságról vagy vállalatról.
Kifejtette,a moratórium közben felhalmozott kamatot a bankok nem tőkésítik, vagyis nem lesz kamatos kamat, a felhalmozott kamatot egyenlő részletekben, utólag fizetik meg, így valamelyest meghosszabbodik a törlesztési futamidő.
A változó kamatozású hiteleknél lehet változás a törlesztőben, de ez nem a moratóriumtól függ. Ha egyszerű szerződésmódosítást kér az ügyfél, akkor bennmaradhat a moratóriumban, közben fix kamatozásúvá válik a hitel – tette hozzá.
(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)