Leszedette a közintézményekről az uniós zászlókat a pitvarosi polgármester

Radó Tibor így tiltakozik az ellen, hogy az Európai Bizottság január 14-én arról döntött, nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján, hiába írta azt alá több, mint egymillió uniós polgár.

– Pitvaroson – politikai véleménynyilvánítás okán – minden Európai Uniós zászlót eltávolítottunk a közintézményekről. A község polgármestereként arra az elhatározásra jutottam, hogy a januári Európai Bizottsági döntés miatt minden pitvarosi közintézményről eltávolítjuk az Európai Unió zászlaját – jelentette ki Radó Tibor, hivatkozva az Európai Bizottság azon döntésére, mely kimondta: nem kezdeményeznek jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján.

– A zászlók használatát egész Unió, így Magyarország területén is szabályozzák, de az őshonos kisebbségek kapcsán indított aláírásgyűjtés bizottsági szintű elsöprését nem tudjuk elnézni és valamilyen módon tiltakozásunkat akarjuk kifejezni – emelte ki a polgármester. Radó Tibor hangsúlyozta: úgy tűnhet, hogy nem sok eredménye lehet egy kistelepülés ilyen szintű tiltakozásának, de úgy gondolják, nem sok más eszköz van a kezükben.

– Pitvaroson az átlagnál is jobban foglalkoztatja az embereket a kérdés, mert az 1947-es lakosságcsere országos szinten is bennünket érintett a legnagyobb mértékben. A Benes-dekrétumok a mai napig érvényben vannak és háborús bűnösként tarják nyilván Szlovákiában az erőszakkal Pitvarosra telepített magyarok. Édesanyám egy éves volt az áttelepítéskor, de a dokumentumok alapján háborús bűnös. Az EU Parlamentjében jogállamiságról és egységes jogrendszerről szónokolnak, de a legalapvetőbb emberi jogokat sem biztosítják az őshonos lakosságnak, a választópolgároknak. Felháborító a bánásmód, ami a mai napig létezik a magyarok ellen – tette hozzá.

– A zászló eltávolítására másoknak is született ötlete, így a felvidéki magyar települések jó része is eltávolítja az EU-s lobogót január 22-én, egy napra. A Himnusz megszületésének napján így tiltakoznak a döntés ellen. Pitvaroson ennél tovább megyünk ezen és tartósan, a kiváltó ok megszüntetéséig nem helyezzük vissza az EU-s zászlókat. Testvértelepülésekkel is egyeztettem és ők is hasonlóan reagálnak a Bizottság döntésre – mondta Radó Tibor.

– Pitvaroson 1947-ben a közel 3000-res lakosságból 2600-at meggyőztek a költözésről, majd erőszakkal, a tulajdonuk elvétele mellett, a családok szétszakításával telepítettek helyettük ide a Felvidékről magyar családokat. Itt Pitvaroson, ahol sokszorosan megtépázott családok várják az EU-tól az elégtételt, az erkölcsi kárpótlást, nehezen viseljük el, ha újra belénk rúgnak.
– Én személyesen nem ismerhettem a nagyszüleim szüleit és így a fél családomat, mert elszakítottak tőlük és nyomokban sem találom a rokoni szálakat. Identitásunktól is megpróbáltak megfosztani a szüleinket vagyonukon és házaikon kívül. Bosszús vagyok és tiltakozom az ilyen eljárás ellen – hangsúlyozta Radó Tibor, Pitvaros polgármestere.

De mik azok a Benes-dekrétumok?

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelete jelentik. Gyakrabban azonban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.

A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.