A nagyváros jövője: vagy megfőlünk benne, vagy újat építünk
A klímaváltozás negatív hatásait leginkább a nagyvárosokban élők tapasztalják meg – egy friss tanulmány szerint a 21. század végére tulajdonképpen „sütővé” válhatnak a megapoliszok. De mit lehet ez ellen tenni?
Meddig bírjuk?
2050-re az emberiség csaknem 70%-a óriási városokban fog élni, leginkább a munkalehetőség, a szórakozás és párválasztás miatt. Elsősorban nekik, azaz a többség számára lehet sokkoló az adat, amely a Nature magazinban megjelent: könnyen elképzelhető, hogy századunk végére az átlagos hőmérséklet 4,4 fokkal emelkedni fog a városokban.
Ez a látszólag kis érték valójában óriási kockázatokat és további problémákat rejt magában. Először is, több energiába fog kerülni a légkondicionálás, a különböző helyek hűtése. Másodszor, a városban élő emberek nem közlekedhetnek kizárólag klímás gépjárművekben. Mi lesz velük például egy parkban, az utcákon sétálva, netán az úton, míg a tömegközlekedési eszközről leszállva hazagyalogolnak? Csak 2000 és 2016 között 125 millió ember volt kitéve extrém hőhullámoknak, sokszor épp olyan országokban, amelyek amúgy is elmaradottabb infrastruktúrával rendelkeznek.
A hőséget és a páratartalmat különleges körülmények között nem tolerálja jól az emberi test. Amikor hőséget észlelünk, agyunk automatikusan több szervünkből a vért a bőrhöz szállítja, és így még több hőt juttatunk a levegőbe. Ez az olyan létfontosságú szerveket károsíthatja, mint az agy vagy a szív. A magas testhőmérséklet sejthalálhoz vezethet, a páratartalom növekedése pedig a túlmelegedés és a szívelégtelenség kockázatát emeli. Ilyenkor ugyanis az ember nem tud annyira izzadni, hogy lehűljön.
A szakértők a városok bezöldítésében, további, természetes árnyékot adó növényzet telepítésében látják az egyik kiutat ebből a fenyegető helyzetből. Jó hír, hogy a világ számos pontján ilyen jellegű programokat indítottak el.
A szaúdi megoldás: az új csodaváros
Talán a legjobb mindent az alapoktól kezdeni. Az olajiparáról és iszlám szent helyeiről híres Szaúd-Arábia hasonlóan gondolkodva egy 2017-es befektetői fórumon jelentette be: a Vörös-tenger partján felépítik a jövő városát. A NEOM nevű város (amely egy szóösszetétel, mégpedig a görög neo, vagyis új, és a jövőt jelentő arab szó első betűjéből) első fázisát 2025-re tervezik befejezni, és 500 milliárd dollárra becsülik ennek értékét.
A több mint 26 000 négyzetkilométernyi földterületen elhelyezkedő leendő szuperváros fenntartható és zöld szempontok alapján fog működni. A tervek szerint az egyébként igencsak meleg területen elképzelt NEOM egyik előképe a szingapúri, 1010 hektáros park, a Gardens by the Bay. Így minden bizonnyal – a többi futurisztikus terv, például a mesterséges hold vagy a robotdinoszauruszok mellett – az árnyékolás is fontos szerepet kap a város végső formájának kialakulásában. A NEOM építői a mostani klímahelyzet és az előrejelzések ismeretében a jövő városát ezért igazán lakható hellyé tehetik.
A napsugárzás nem ellenségünk, hanem jó barátunk! A házi napelemek itthoni terjedése is ezt igazolja, hiszen a napenergia kéznél van, érdemes élni vele. Ha érdekli a lehetőség, vegye fel a napelemek telepítésében, működtetésében nagy szakértelemmel rendelkező Optimum Solar Kft.-vel a kapcsolatot!
Tekintse meg új csomagajánlataikat és kérjen egyedi árajánlatot – akár 24 órán belüli visszaigazolással. További részletek és kapcsolatfelvétel: www.optimumsolar.eu
