quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 27. csütörtök
  -  Ákos, Bátor
Vásárhely24.com archívum

„Bögréből való kementzék”: 16–17. századi kályhaszemek a Tornyai-múzeum Régészeti Gyűjteményében

2021. január 18.

Ezek az általában egyszerű kivitelű, mázatlan, bögre alakú kályhaszemek egy különleges, mára szinte teljesen a feledés homályába merült fűtőberendezéshez, az Alföldön a 16. században szinte egyeduralkodóvá vált szemeskemencékhez tartoztak, melyek a sárkemence továbbfejlesztett változatának tekinthetőek. A bögre alakú kályhaszemek a török kor alatt végig használatban voltak. A kályhásmesterség korai elkülönülésére egyelőre nincs adatunk, így a török kori és kora újkori kályhaszemek készítőit a különböző fazekasárukat gyártó helyi fazekasmesterek között kereshetjük – írja közösségi oldalán a Tornyai-múzeum.

A hódmezővásárhelyi gyűjtemény legkülönlegesebb darabjainak lelőhelyéről csak annyit lehet tudni, hogy az 1950-es években Hódmezővásárhely belvárosában kerültek elő. A vörösesbarna, csillámos homokkal iszapolt agyagból készült, korongolt, 16. századi, bögre alakú kályhaszemek között 8 darab rozettás, hat- és nyolcszirmú virágmintás, hegyükkel összeillesztett háromszögekből és nyilakból álló betétdísszel ellátott kályhaszem is található.

A 18. században átalakuló lakáskultúrában a kupa alakú kályhaszemekkel iktatott testű kemencék helyét fokozatosan átvették a boglyakemencék, ezért a néprajzi gyűjtésekben már nincs nyoma a szemeskemencéknek. Egy hódmezővásárhelyi, 1803-as piaci limitációban még szerepel a „bögréből való kementzének fel-rakásáért” kifejezés, azt azonban az 1812-es piaci árszabásban már nem találjuk meg.

A 15–17. századi tüzelőberendezések, így a szemeskemencék közös jellemzője volt, hogy azok tűztere az épület padlójával azonos szinten helyezkedett el. A búbos kemencék elterjedésével jelent meg a megemelt tűztér. Ehhez kapcsolódik a kemencepadkára vonatkozó első írásos adat, amely 1693-ból, Kecskemétről származik. Hódmezővásárhelyen a boglyakemencék használatáról az első biztosan datálható emlék egy Klauzál utcai zsellérházban 1808 és 1848 között épített külső tüzelésű kemence, melyet az 1960-as években bontottak le. Komoly nehézséget jelent a kutatók számára, hogy mind a régészeti, mind pedig a néprajzi anyagokból egyelőre hiányoznak a 18. századi tárgyi emlékek, így a lakáskultúra változását kutatva továbbra is jóformán csak szűkszavú írott forrásokra támaszkodhatunk.

(Forrás: Tornyai János Múzeum közösségi oldala)