A tömeges védettség eléréséig velünk marad a maszk

A koronavírus elleni oltóanyagok közül kedden Magyarországra is érkezett Pfizer- és Moderna-vakcinákról azt mondta: hatóanyaguk lényegében ugyanaz, egyéb összetevőikben, a konzerváló, stabilizáló szerekben különböznek.
Ez az oka, hogy a Pfizer érzékenyebb, a Moderna viszont valamivel ellenállóbb, utóbbi csak mínusz 20 Celsius-fokos hűtést igényel.
Másik különbség, hogy a Pfizer oltását három, a Modernáét négy hét után kell megismételni. Ugyanakkor mindkettő a második oltás után körülbelül egy héttel ad védelmet – tette hozzá.
Rusvai Miklós kiemelte: az oltóanyagok minden esetben a betegség kialakulása és súlyos – akár halállal végződő – lefolyása ellen védenek. A fertőzéstől nem véd minden esetben százszázalékosan. Azt mondta: a fertőzés bejuthat a légutakba, de a beoltott embereknél a nem beoltottakhoz képest töredéke a vírustermelés, így a fertőzés továbbadásának lehetősége is alacsonyabb.
A víruskutató szerint fontos, hogy meglegyen a 60-70 százalékos átoltottság, emellett nyáron a száraz meleg idő is csökkenheti a vírus a terjedést.
Ezzel együtt Rusvai Miklós felhívta a figyelmet, hogy a maszk viselésére addig szükség lesz, „amíg a nyájimmunitást el nem érjük”.
Reményei szerint ősszel már nem lesz rá szükség. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a maszk védelmet jelent a légzőszervi betegségek, az influenza ellen is, így ősszel, télen is ajánlott lehet a viselése.
forrás hirado.hu