Lassan építi le a szólásszabadságot a közösségi média

A techóriások nemcsak gazdasági, hanem alkotmányos fronton is visszaélnek hatalmukkal, legalábbis az elmúlt hónapok eseményei ezt mutatják. A Capitolium múlt heti ostroma remek alkalom volt arra, hogy végleg eltakarítsák a politikailag egyre inkább elszigetelődő, egyelőre még elnökként dolgozó Donald Trumpot, de a szólásszabadsággal való leszámolás nem a napokban kezdődött.

Az amerikai techóriások gazdasági túlhatalmával szemben már megszületett az amerikai politikában a kétpárti konszenzus: több állam is társult és közösen adott be keresetet tavaly év végén a Facebook ellen, mivel véleményük szerint a közösségimédia-platformot üzemeltető cég megsértette a trösztellenes törvényt és erőszakos módon vásárolt fel cégeket, így például az Instagramot vagy a Whatsappot.

A feljelentést többek között az Egyesült Államok képviselőházában lefolytatott vizsgálat alapozta meg. A techcégek szólásszabadságot sértő gyakorlatával kapcsolatban azonban még egyáltalán nem rajzolódik ki hasonlóan, pártpolitikától mentes egyetértés.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának legelső módosítása rendelkezik az öt alapvető szabadságjogról, így a szólás- és véleményszabadság, illetve a sajtószabadság kérdéséről is.

Az 1791-ben elfogadott első kiegészítés szabadságeszményére alapult a modern Amerika, amelyben a polgárok alkotmányos jogait védi az alkotmány – gyakran éppen az állam intézményeivel szemben.

Voltak olyan korszakok, amikor ezek a jogok nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással, szinte tudatosan lettek csorbítva: például a republikánus Joseph McCarthy szenátor által vezetett vizsgálatok révén, vagy a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat után elfogadott ún. hazafias törvény esetében, amely lehetővé tette amerikai állampolgárok megfigyelését külön bírói engedély nélkül.

Arra azonban a 21. századig nem volt példa, hogy multinacionális nagyvállalatok hozzanak létre olyan ökoszisztémát, amelyben minden állami törvénytől való kötöttség nélkül maguk határozhatják meg, mit tekintenek a szólásszabadságba tartozónak és mit nem. A Facebook saját maga számára gründölt egy legfelsőbb bíróságot, hogy kivizsgálják a moderálási döntéseiket érintő panaszokat, de ezzel továbbra is szupranacionális, nemzeti törvények felett állóként állítja be saját magát.

Az amerikai elnökválasztási kampány során megtapasztalhatták nemcsak az amerikaiak, hanem a világszerte mindenki, milyen az, amikor több techóriás, szinte összekapaszkodva kísérli meg befolyásolni a közvéleményt és így az éppen folyamatban lévő szavazás kimenetelét is.

Mint ismert, 2020 októberének legvégén a New York Post Joe Biden fiáról, Hunter Bidenről szóló cikkeinek megosztását tiltotta le a Twitter és a Facebook. Jack Dorsey, a Twitter elnöke a szenátus igazságügyi bizottsága előtt elismerte, hogy cenzúráztak olyan híreket, amelyek az azóta megválasztott Joe Biden fiának pénzügyeivel és az ő személyes érintettségével voltak kapcsolatosak. De a Twitter és a Facebook nemcsak az Egyesült Államok egyik legpatinásabb sajtóorgánumának sztoriját süllyesztette el, hanem Donald Trump Twitter-bejegyzéseit is megjelölte aszerint, hogy azt igaznak vagy hamisnak tartotta a választással kapcsolatban. A választások napjaiban a még regnáló elnök tweetjeinek közel felét minősítette a Twitter félrevezetőnek.

Azóta az is kiderült: a novemberi elnökválasztás után, de a január 6-án megrendezett georgiai pótválasztás előtt a Facebook visszaállította korábbi hirdetési gyakorlatát és ismét engedélyezte a politikai reklámokat a felületén. Ezzel befolyásolhatta a szenátusi többség szempontjából sorsdöntő jelentőségű választást is.

A Capitolium múlt heti ostroma után nemcsak felfüggesztették Trump elnök Twitter- és Facebook-fiókját, hanem véglegesen törölték is azt, mint ahogyan más közösségi platformok is az elnök elnémítását választották. Az indokolások szerint Trump továbbra is megkérdőjelezi az amerikai elnökválasztás hitelességét.

Miközben a techóriásoknak lenne felelőssége abban, hogy visszaszorítsa az álhírgyártást, a dezinformációt és különösen az idegen hatalmak fedett akcióit, ezeken a területeken is a jog szerint kellene eljárniuk.

Üzletileg sem biztos, hogy jó lépésnek tűnik a vélemények korlátozása. Hétfőn nagyot esett a Twitter árfolyama a tőzsdén.

Forrás: hirado.hu