A vidéki Magyarország megújításáról határozott Orbán Viktor

• Egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25 százalékos forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva.
• Egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidőre pedig ezt állapította meg a kormány: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.
• Egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5 százalék, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100 százalék támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

A kormány hétfőn megjelent döntésével egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről.

Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a négyszeresére növekedne a jelenleginek.

A Portfolio kalkulációi szerint a 2021-2027-es ciklusban közel négymilliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból, így ennek 75 százaléka az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15 százalékos, hanem 80 százalékos magyar állami önrész érvényesülne.

Ez azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés a fenti döntés miatt több évre elosztva összesen mintegy 3800 milliárd forint lehet.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élők számára a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje.