Szijjártó: Magyarország 13 millió euró beruházásért versenyez
A befektetési témákra szakosodott Site Selection magazin listáján a harmadik egymást követő évben hazánk a világ 10 legjobb befektetési célországa között szerepel – hangzott el az adásban
Tavasszal világossá vált, hogy nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kihívást is jelent a koronavírus-járvány. Arról nem volt vita, hogy pénzt kell biztosítani a gazdaságnak, de arról igen, hogy hova.
A baloldal a segélyek növelését sürgette, a kormány szerint viszont a munkahelyeket kell megvédeni, mert az jelent kiszámítható jövőt.
Tavasszal minden idők egyik legnagyobb beruházásösztönző programja indult el.
A magyar vállalatok versenyképesség növelő, kapacitás és technológiai bővítő beruházásaikra támogatást kaptak azzal a feltétellel, hogy megtartják a munkaerőt. Ezzel pedig sikerült a tömeges leépítéseket elkerülni.
Arra még soha nem volt példa, hogy az állami beruházásösztönző rendszer egyszerre 1433 beruházást kezelt volna, ráadásul a világjárvány alatt.
A projektek összértéke 1676 milliárd forint – mondta a külügyminiszter.
A világjárvány utáni verseny kezdődött az államok között a „bezárt kapacitások újravonzásában”. A cégek ugyanis nem automatikusan állítják vissza a termelést, hanem keresik, hogy hol tudnak hatékonyan működni.
Magyarország ebben a versenyben győztesnek bizonyult.
Miért vonzó célpont Magyarország?
Politikai, pénzügyi, logisztikai szempontok alapján döntenek a beruházók egy-egy ország mellett.
A legfontosabb kérdés, hogy legyen megfelelő számú és képzettségi munkaerő. A szakképzési rendszer átalakításával a kormány jelentős lépéseket tett ebbe az irányba.
A politikai stabilitás is fontos. Európai összevetésben is egyedülálló a magyar helyzet, ahol egy politikai erő politikai felhatalmazás alapján kétharmados többséggel rendelkezik
A pénzügyi szempontok között említette, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó és a jövedelemadó szintje Európában.
A negyedik szempont a logisztikai és infrastrukturális fejlettség. A befektetők azt is vizsgálják, hogy milyen hatékonysággal tudják termékeiket elszállítani a közeli, illetve távoli piacokra.
Magyarország mind a négy területen még inkább megerősítette pozícióját a pandémia alatt. – fűzte hozzá.
elidézte, hogy 2019-ben a legtöbb befektetés nem egy nyugati országból, hanem Dél-Koreából érkezett. Tavaly mennyiségben a legtöbb beruházás német cégekhez volt köthető, míg értékben Kína volt az első.
A sokak által kritizált keleti stratégia sikerét jelzi, hogy meg tudtuk tartani a nyugati tőke érdeklődését, miközben keletről is nagy számban jöttek beruházások.
Sikeres keleti nyitás
Elképesztő kereszttűzbe került a kormány, amikor elindította a keleti nyitás politikáját, de már akkor tudni lehetett, hogy piacféltésről volt szó, és nem politikai színezetű támadásról.
„Azok támadtak minket, akik a legnagyobb üzleteteket kötötték a kínaiakkal vagy oroszokkal” – tette hozzá, megemlítve a német és francia cégeket.
A Kína és az Európai Unió között nemrég lezárult beruházásvédelmi tárgyalásokon egyértelműen kiderült, hogy nem csak a közép-európai, hanem főleg a nyugat-európai országok érdekeltek, hogy szorosra fűzzék a keleti országokkal a kapcsolatot – hangsúlyozta.
Tíz délkelet-ázsiai ország a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozta létre. Magyarország támogatja a hasonló szabadkereskedelmi megállapodásokat, mert számunkra előnyökkel jár, ha a világkereskedelem akadályoktól mentes. Lakosságszámban Magyarország a világon a 92., de exportteljesítményben 34. helyen áll.
A kormány döntése, hogy nem a munkanélküliséget, hanem a munkanélküliség megelőzését segítő beruházásokat kell finanszírozni.
A nagy beruházásösztönző programokból új, hatékony technológiák beszerzésre kaptak támogatást a cégek, amelyekkel ki tudjuk szolgálni a piaci keresletet. A megnövekedett kapacitások óriási lehetőséget jelentenek. Várhatóan a második negyedévtől már érezhető lesz ezek hatása.
2021-ben sincs megállás. Magyarország jelenleg 13 milliárd euró értékű beruházásért versenyez, ezekről tartanak most a tárgyalások.
Az amerikai eseményekről elmondta, hogy a kölcsönös tisztelet része, hogy nem kommentáljuk más országok belpolitika eseményeit.
„Magyarország érdeke, hogy fenn tudja tartani az eddigi jó együttműködését az Egyesült Államokkal és reméljük. hogy lesz lehetőség a kölcsönös tisztelet alapján, amelyben nem fér bele, hogy egymás belső viszonyait kritizáljuk és útmutatásokat adunk egymásnak” – mondta a külügyminiszter.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, vg.hu
