quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 27. csütörtök
  -  Ákos, Bátor
Vásárhely24.com archívum

Elárulta a magyar orvos mit tapasztalt az oltás után

2021. január 06.

Azt gondolom, hogy szerencsés helyzetben voltam azzal, hogy egészségügyi dolgozóként korán megkaptam az oltást” – mondta Lőrincz Ákos, az elméleti immunológia kutatója, a Szent György Kórház kardiológiai osztályának orvosa a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Lőrincz Ákost az késztette az oltás utáni naplóírásra, hogy tapasztalata szerint sok a bizonytalanság, sok a kétkedés az oltással kapcsolatban. Ezért a saját példáján keresztül szeretné bemutatni, hogy ez egyáltalán nem egy ördögtől való dolog.

A beadást követő 24 órában fájt a karom, de utána a betegtájékoztatóban leírt tünetek töredékét sem észleltem

– mesélte el tapasztalatát az orvos.

A blogot harminc napon keresztül írja majd Lőrincz Ákos, mivel 21 nappal az első oltást követően kaphatja meg a második oltást, majd 7 nap után alakul ki az a 95 százalékos védettség, amit ez az oltás tud.

Lőrincz Ákos igyekezett minél több pontban leírni, hogy miért kizárt, hogy génmódosítással járó hatása lenne az oltásnak.

Ami a legfontosabb, hogy az oltás során a vírus örökítőanyagának egy részét használjuk fel az immunválasz kiváltására” – emelte ki.

Ez a részecske kerül be sejtjeinkbe, és ez veszi rá a sejtjeinket arra, hogy ezt a bizonyos tüske fehérjét termelje, amire aztán az immunválasz megindul. Ez a módszer valamennyire hasonlít a vírusfertőzésre, de a vírusfertőzésnek csak töredékét utánozza az oltás – részletezte az orvos.

Ha az oltásnak lenne bármiféle hosszú távú génkárosító hatása, akkor a koronavírusnak sokkal többszöröse lenne ez a génmódosító hatás.

Bízzunk az oltásban, hiszen mindaz, amit eddig is csináltunk – a higiéniai szabályok betartása, maszkviselés, távolságtartás –, a szabályok csak kontroll alatt tartják a koronavírus-fertőzést, de megállítani, legyőzni ezekkel nem lehet.

Kell valamilyen új eszköz, új eljárás, ami azzal kecsegtet, hogy véget vet ennek az egészségügyi, kulturális és gazdasági válságnak” – tette hozzá a kutatóorvos.

A jelenleg az intenzív osztályon koronavírus-fertőzött embereket kezelő orvos úgy látja, hogy mindenki fél az oltástól, és az elmúlt egy évben az emberek egy kicsit belefásultak a koronavírustól való félelembe. Ahogy fogalmazott: „Sokan már csak legyintenek, hogy ismerek egy-két vagy akár több embert, aki könnyen átvészelte a koronavírust. Mi sajnos látjuk azokat a betegeket is, akik viszont nem könnyen vészelik át a koronavírust.

Ez egy olyan fertőzés, amely során a betegek körülbelül 10 százaléka kerül kórházba, és a betegek 2 százalék elhalálozik.

Lőrincz Ákos oltás utáni történetét ide kattintva követheti.

 

forrás hirado.hu