Shakespeare is megirigyelné – valami bűzlik a vásárhelyi buszpályázat körül…

Már megint az a fránya ügyeskedés: nagyon tudhat valamit az a vállalkozó, aki hat nappal a „döntés” után máris előáll négy, külföldről beszerzett, ráadásul már a város színeivel, címerével fellogózott busszal… Irigyeljük!
Hétről hétre egyre gyanúsabb a vásárhelyi helyi tömegközlekedési pályázat, mely az ünnepekben újabb „csodát” produkált. Ha mindez egy kormánypárti vezetésű megyei jogú városban történne, minden bizonnyal ott lihegne már az RTL Klubtól az Átlátszóig az összes „függetlenobjektív” sajtóorgánum, a balliberális önjelölt miniszterelnök-jelölt városának mutyiszagú beszerzése körül viszont vágni lehet a csöndet. Pedig lenne mit szagolgatni – mutatjuk!
És akkor a korrupcióellenes Márki-Zay lefuttat egy százmilliós közbeszerzést, ahol az nyer, aki részt vett a feltételek kidolgozásában… – hívtuk fel nemrég a figyelmet a vásárhelyi buszközlekedés átalakításának visszásságaira. Írtuk ezt annak kapcsán, hogy december 16-án kiderült: az viheti el a vásárhelyi buszközlekedés legalább 90-95 millió forintos éves üzemeltetését, aki nemrég (önként vagy felkérésre, ki tudja) elkészítette az átszervezési koncepciót. Rajta kívül amúgy csak egy valaki pályázott, állítólag – no, nem az eddigi szakmai szolgáltató Volánbusz… Történt mindez a „transzparencia” és a „tisztaság” „mintavárosában”.
Úgy fogalmaztunk: csalódottak lehetnek Márki-Zay Péter hívei, mert egyre többször derül ki, hogy szeretve tisztelt polgármesterük bort iszik, és vizet prédikál. A nagy korrupcióellenes küzdelem hevében lefolytatott egy közel százmilliós pályázati eljárást, amelyet – lássunk csodát – az nyert meg, aki részt vett a feltételek, a koncepció, az előzetes átszervezési tervezet kidolgozásában. Ráadásul – állítja a pórul járt szereplő, azaz az eddigi szolgáltató – a legesélyesebb versenytársnak hiányos ajánlattételi felhívást küldtek. Ha ez nem tisztességtelen, nettó ügyeskedés, akkor semmi nem az. Persze, legalábbis a szerencsi MMM–Jobbik-jelölt Bíró László botránya óta tudjuk, Márki-Zayt nem zavarja az ügyeskedés. Hát ezúttal sem zavarta – jegyeztük meg.
„Megtörtént a csoda: az nyerte a vásárhelyi buszközlekedés üzemeltetését, aki elkészítette a koncepciót” – fogalmazott a Vásárhely24 is annak kapcsán, hogy az önkormányzat a Jovány Busz Kft.-vel, az átszervezési koncepció „atyja”, Jovány Gyula cégével köt szerződést a vásárhelyi helyi tömegközlekedés üzemeltetésére, a tervek szerint 2021. márciusi indulással, mégpedig két évre.
„Ha valami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, és úgy néz ki, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa”… Ezzel az örök érvényű igazsággal jellemeztük mi is a helyzetet, hiszen a vak is látta, mire megy ki a játék, a napnál is világosabb volt, hogy a hónapokig tartó hiperobjektív és ultraszabad „látszatverseny” végén Jovány Gyuláé lesz a feladat és az üzlet.
Nos, ez a sztori bizony nem kacsa, de ha már lúd, akkor legyen kövér! Csodát emlegettünk mi is, a Vásárhely24 is, de Márki-Zaynak és kiválasztott vállalkozójának karácsony szent ünnepének jegyében tovább sikerült fokoznia a csodát.
Történt ugyanis, hogy a vásárhelyi adófizetők súlyos tízmillióiból fenntartott városházi propagandamédia (hja, milyen érdekes, a „csődhelyzetben” erre, az önfényezésre van pénz?) december 22-én, kedden már videós, fotós beszámolót közölt arról (Márki-Zay és Jovány megszólaltatásával), hogy megérkezett Vásárhelyre négy darab (használt), 22 ülőhelyes Volkswagen típusú kisbusz Hollandiából és Belgiumból, s azokat (a felvételek tanúsága szerint) patentül fel is logózták már a város színeivel, címerével, szóval a tekintetes városvezetés rájuk is vethette tekintetét. E ponton emlékeztetünk: az online véleményező testületi ülés „döntése” alapján Márki-Zay december 16-án, szerdán hirdethette ki döntését, miszerint a Jovány Busz Kft. nyerte el a szolgáltatást.
Mindez tehát azt jelenti, hogy szűk hat (!) nappal (benne egy komplett hétvége!) az „eredményhirdetést” követően már a városban volt a négy, külföldről frissen megvásárolt, beszerzett és Vásárhely színeiben pompázó jármű. Tegyük a szívünkre a kezünket! Ugye, mindannyian örülnénk, ha bármilyen, külföldről megrendelt árunk, termékünk ilyen rövid idő alatt befutna, pláne, ha máris személyre szabott matricázással használatra kész állapotban büszkélkedhetnénk vele? Mi az, hogy, nagyon is! – hogy a klasszikust idézzük.
Nos, ezek szerint Jovány Gyula vagy nagyon tud valamit, és elképesztő hatékonysággal, páratlan gyorsasággal dolgozik (ez esetben legalábbis remek szolgáltatásban bízhatnak cégétől a vásárhelyi lakosok is), vagy – ha netán előre rendelt és logóztatott – nagyon kedveli a kockázatot, és úgy is belevághatott az akcióba, hogy még nem ismerhette a nyílt pályázati eljárás részleteit, eredményét. Ennek kapcsán emlékeztetnénk, Márki-Zay tájékoztatása szerint a vállalkozó már korábban is komoly költségekbe vágta magát az ügylet kapcsán, hiszen miután „kapcsolatba lépett” a várossal, hosszú, aprólékos munkával, nem kevés energiát és időt belefeccölve elkészítette – nyilván saját kontójára – a helyi buszközlekedés átszervezési koncepcióját, tervezetét. Vajon ennyire fontos volt neki, hogy segítő kezet nyújtson a városnak, tippet adjon az átalakításra, vagy ennyire bízott a sikerében? Ki tudja. Az önkormányzat mindenesetre – mondta Márki-Zay – azt ígérte neki, mintegy 1 millió forintot kaphat majd ezért mint szellemi termékért – a nyílt pályázat nyertesétől. Saját magának nyilván nem fizeti ki ezt az 1 milliót, a másik oldalon viszont igencsak szembetűnő, hogy megérte a fáradság, mert a befektetett energia, munka és pénz bizony nem vész el azzal, hogy elnyerte a saját maga által körülírt feltételek szerinti szolgáltatást…
Ráadásul – ezt is megírtuk – a közel százmilliós üzlettel Márki-Zayék jóvoltából, az önkormányzati szerződéskötéssel igencsak „zsíros falathoz” jutott a kis cég, melynek éves nettó árbevétele a korábbi esztendőkben – az eddig nyilvánosságra került adatok alapján – ennek a töredékét(!) sem érte el. (2015 és 2019 között 15,3 millió és 28,6 millió forint között mozgott, de csak tavaly ment 20 millió fölé.) A helyzetbe hozásra nem lehet panasz – és ami azt illeti, ezer szerencse, hogy Márki-Zay Péter még hírből sem ismeri a mutyit. (Legalábbis ami nem „fideszes”.)
Összegezve: rengeteg tehát a furcsaság, a különös és homályos részlet, illetve a megválaszolatlan kérdés a vásárhelyi buszpályázat kapcsán. Hogy is mondta anno az MSZP-s ikon, Kósáné Kovács Magda? „Nem elég tisztességesnek (tisztának) lenni, annak is kell látszani!” És ami ezt az eljárást illeti, úgy gondoljuk, Shakespeare is megirigyelné: valami bűzlik a mi kis Dániánkban…
Az ügyben természetesen megkerestük a Jovány Busz Kft.-t, és megkérdeztük, a december 22-én bemutatott buszokat mikor rendelték, mikor vásárolták, mikor intézték azok papírjait, mikor érkeztek meg, és mikor matricázták fel azokat. Amint válaszolnak, azt megosztjuk majd olvasóinkkal.